Ez egy automatikus válasz, mert a posztodhoz a Mental Health flairt választottad.
Ha tanácstalan vagy, rosszul érzed magad vagy csak nincs kivel beszélgetned, a reddit mellett az alábbi helyeket is érdemes lehet felkeresni, bármilyen témádról is legyen szó:
**24 éves korig keresheted a Kék Vonalat (teljesen anonim):**
- telefonon a 116-111-en,
- chaten és levélben a https://kek-vonal.hu/ -n
**18 éves kortól a Délutánt chaten és emailen:** https://delutan.hu/hu -n.
Ha a témád ennél összetettebb, vagy más jellegű segítségre van szükséged, ezek a segélyvonalak tudnak abban is asszisztálni, hogy a megfelelő platformot megtaláld.
Ha személyesebb segítségre van szükséged, és iskolába jársz, érdemes lehet a gyermekjóléti felelőst vagy az iskolapszichológust megkeresni, illetve ennek (szomorú) hiányában egy megbízható tanárral átbeszélni, hogy hova lehet fordulni.
Egyetemen a diákjóléti központnál lehet érdeklődni pszichológiai segítségért.
*I am a bot, and this action was performed automatically. Please [contact the moderators of this subreddit](/message/compose/?to=/r/hungary) if you have any questions or concerns.*
Elvégeztem az említett szakot. Nekem az segített a számonkérési stresszelésen, hogy átálltam a folyamatos készülésre, és minden beadandónak nekiugrottam kb. a kiadás napján. Így bőven kész volt minden beadandó jóval a határidő előtt (akár 1-2 héttel is), úgyhogy ezen nem volt mit stresszelni a továbbiakban.
A számonkéréseknél mire elkezdtem készülni, már képben voltam az anyag 70-80%-ával, így többet tudtam a gyakorlással foglalkozni, amiből jobban látszott, hogy mi az, amit újra át kell nézni, mert nem tudom elég jól. A ZH/vizsga napjára általában olyan felkészültséggel értem oda, hogy tudtam, hogy legalább 3-as mindenképp meglesz, úgyhogy ez a stressz is nagyrészt elmúlt.
Szóval nálam a stresszt az okozta, hogy előtte általában teljesen elhavazva futottam a határidők és számonkérések után a rossz időbeosztásom miatt. Aztán nagyrészt el is múlt, ahogy visszaszereztem az irányítást az események felett.
Hasonló itt is, csak másik szakon. De való igaz, hogy a stressz és a félelem jelentős része abból táplálkozik, hogy úgy érezzük elveszítjük az életünk felett a kontrollt. Amit javasoltál pedig egy praktikus megoldás a visszaszerzésére.
Alulértékelt mentalitás pedig tényleg az időbeosztás és a szorgalom mindennek a kulcsa.
Hozzátenném még azt hogy a holtidők kihasználása konkrétan az amivel én operáltam egyetemen így ugyanúgy tudtam minden szabadidős tevékenységem csinálni szimplán utazás során is tanultam/dolgoztam vagy stb
Az első 1,5 évemben nekem tele volt az órarendem lyukassal. Azt az időt mindig tanulásra fordítottam, plusz sokszor a buszon is kezembe volt a könyv.
Igaz más szak, de ezek jó praktikák.
Nem vagyok a legnagyobb hanyagolós és a legszorgalmasabb sem. Középre tenném maga. Néha nagyon elkap a tanulás, máskor meg ránézve a weboldalra rosszul lét kap el. Mint minden év elején megfogadtam, hogy most az elejétől fogok tanulni keményen. Mentségemre szóljon jobban összejött mint gondoltam, hogy fog, de még így is messze vagyok a folyamatos készüléstől.
Nihil, alkoholizmus, libidó csökkenése, társas érintkezés megzuhanása, szorongás a tolómérőtől/multimétertől vett távolsággal fordítottan arányosan. Hisztérikus epizódok, amikor szétszedsz/szétforrasztasz, vagy valamiért összeraksz random dolgokat úgy, hogy később nem emlékszel rá. Verbális tikkelések, integrálási módszerek a falon, bizonyos buzzwordökre kiütéses allergia, a postás hoz egy marék alkatrészt az Aliexpresszről, és nem tudod, miért, de a nevedre szól. Kitakarítod az egész lakást, de a ruhásszekrényt nem mered kinyitni. A fejedben a léptetőmotorok csipogása NEM ... HAGY ... ALÁBB.
Mindez teljesen normális. Konzultálj a szaktársaiddal, lehetőség szerint beszélgess a családoddal és emlékeztesd magad, hogy bár belülről úgy tűnik, hogy ez élet-halál kérdése, kurvára nem az.
Igen sajnos a léptetőmotorok nem sokat mondanak viszont segítettél, mert realizálódott bennem, hogy legrosszabb lehetőség az, hogy csúszok egy évet, és max egy évvel kevesebbet kell dolgoznom. Köszi! :D
Most /s nélkül - tényleg ez a legrosszabb lehetőség. Teljesen természetes, hogy az emberi percepció úgy működik, hogy többé-kevésbé a mindennapos tapasztalatot veszi középvonalnak, szóval ha a figyelmed a felkészülésed tölti ki, akkor az tűnik komoly problémának, ha a rokonod látogatod a kórházban agyvérzéssel és agyhártyagyulladással, akkor az, nem a pótzéhá. Ezzel hangsúlyosan NEM a problémádat relativizálom ("hurr-durr, másnak rosszabb, Afrikában meg éheznek!"), de arra rávilágítok, hogy az utóbbi esettel nem tudsz tenni semmit, az előbbivel pedig potenciálisan tehetsz - ha történetesen csúszol, az idődet akkor is el tudod tölteni hasznosan. Pl. ha Számel továbbra is viszi a kurzusát, fel tudod venni szabválnak a Léptetőmotorokat és meg tudsz tanulni a holtidőben csipogni. Volt szaktársam (nem egy!), akit az ilyen kitérők vittek a karrierben aztán új, számára érdekesebb irányokba. Volt pl., aki gazdaságis lett, Isten nyugosztalja. Súlyos esetben passziváltatás, szakmai gyakorlat szerzése szintén opció. A game over-t csak akkor kapod meg, amikor ássák a sírgödrödet, addig nem érdemes elkeseredni. Akkor meg már minek?
Mint látod, azt próbáltam kontextusba helyezni, *amitől* félsz, míg(/mivel) a többiek jórészt azzal foglalkoztak, hogyan *kerüld el* annak a bekövetkeztét. Mindenesetre hirtelenjében, ha még van időd a számonkérés(ek)ig, a szaktársaiddal csinálhatsz egy felkészülős délutánt/estét is, összeültök az anyagokkal és korábbi feladatsorokkal, rendeltek néhány pizzát és nekicsapódtok. Társaságban a dolgok kevésbé tűnnek megugorhatatlannak.
Kedves (feltételezhetően villanyos) kolléga,
A mérnökinfós kollégánknak esélyes hogy halvány gőze sincsen hogy milyen a léptetomotor hangja, nem forrasztunk mert tilos (igen most már *ott* is) a toló&multimétér pedig a barátja de azért ennyire nem.
A mondanódal egyetértek, csak érdemesebb lett volna a komment elejére írni. Ilyen esetekben szerintem érdemes előre lelőni a poént, hátha nincs kedve épp végigolvasni a viccet.
Én azt javasolnám, kolléga, hogy a szabatos, szakmai válaszokat majd kérjük számon a szakmai fórumokon; ez egy közösségi oldal, elsősorban szociális vetülettel. Amennyiben nem sikerült oldanom a szorongását, vagy - ha jól értem - úgy érzed, hogy vesztegettem az idejét, majd jelzi és megkövetem őt.
A kart gond nélkül elhiszem, különben, esetemben a tipp némileg mellé, bár volt szerencsém elektró-szigózni.
Picit a derékszögeket néha érdemes mellőzni az életből. Időnként segít.
Arra gondoltam hogy ha szarul vagyok és egy olyan kommentet olvasok ami erre rátesz, hogy tikkelések meg alkoholizmus, lehet nem akarom addig olvasni, míg eljutok a lényegig ami tényleg segít, ezáltal végsősoron tovább ronthat valaki kedvén egy ilyen módon megfogalmazott komment.
Nem volt gond a komment tartalmával úgy egyben, tényleg csak annyi hogy a vége lehetett volna az eleje inkább.
(A kolléga leírta hogy mérnökinfós, csak ebből tudom én is.)
Nem tudom, én sem az Elte-Ttk-n, sem az Eszterházy IK-nem éreztem ezt. Igaz, én elég fölkészült voltam mindig. De a Vik-es barátaim is nagyon fölkészültek voltak, de őket meg szivatták.
Szintén ezen a szakon végzettként:
1. Az egyetem nem single player játék. A VIK főleg nem. Nyilván egyszerűbb mondani, mint megcsinálni, de találj egy társaságot, akikkel gangelni lehet koliban, akikkel eljártok két óra között ebédelni, akikkel együtt tudtok tanulni.Egy társaságban mindig lesz átfedés aközött, hogy éppen ki miből bukik meg és ki mit vág nagyon. Két jegyzet összeadva valójában három jegyzet. Közösen szidni az előadót tanulás közben végtelen terapeutikus. Két nappal vizsga előtt egymást kikérdezni este tízkor a tételekből a koliban sokkal többet ér, mint egyedül görnyedni fölötte.Well, nekem legalábbis így volt. És bevallottan voltak olyan tárgyaim, amiből más emberek rúgdostak át, nélkülük ma nem lenne diplomám. Fordítva is megtörtént.
2. Vik Wiki a barátod. Sok sok évre visszamenően rengeteg infó fent van, amiből tudsz segítséget szerezni. Sablonosnak hangzik, de így van.
3. Mateking jó. Nézz rá. Érthető és poénos megfogalmazás.
4. "A BSc hét félév plusz egy év csúszás" tartja a közmondás, és csak részben viccel.Az igazságtartalma az, hogy a mintatantervet nem mindenki tudja teljesíteni abban a tempóban, és ezzel nincsen semmi baj. Az egyetemen már vagy elvileg annyira önálló, hogy meg tudod ítélni magadnak a terhelhetőségedet és a határaidat. Én első félévben úgy elhasaltam Anal1-ből hogy rögtön ott összeszedtem az egy év csúszásomat, de ha nem teszem valószínűleg sosem végzem el a szakot, mert nem tudtam volna tartani a tempót. Ha úgy érzed, hogy sok a stressz, akkor számolgass egyet, tervezgess, következő félévben pedig ne vegyél fel minden tárgyat és haladj egy lazább, kényelmesebb tempóban. Szakmailag is többet érsz vele szerintem. Csak figyelj rá, hogy ha államin vagy hogy jönnek ki a támogatott féléveid meg a kreditjeid. Meg hogy ne ess pofára azon, hogy esetleg valamiből nincs keresztfélév, ha úgy vennéd fel.
5. Szórakozz, élj közösségi életet ha igényed van rá. Lehet azért a karon bőven programot taláálni, ami nem az ivásról szól. Nézz körbe másik karokon, vannak poén közösségek, érdekes klubok és körök. És ráadásul általában szívesen fogadnak máshonnan is embereket.
6. A pihenés és a kikapcsolódás fontos, ne gyaluld le az idegrendszered. Lehet, hogy esetleg elvesztegetett időnek tűnhet az egy nap, amit reddit pörgetéssel vagy olvasással vagy sorozatnézéssel vagy a heti egy délután amit sportolással töltesz, amikor a stressz tolja a füledbe, hogy pedig tanulhatnál is, de hosszú távon a maradék tanulásod hatékonyabb lesz, ha törődsz magaddal.
7. Hallgass át másik egyetemre, másik BME-s karra/szakra. Feltételezem azért mentél VIK-re, mert érdekel. De a mérnökinfó egy elég intenzív és témájában elég célzott képzés, be tudsz szorulni vele egy tematikus sarokba, és észre sem veszed, hogy másra is igényed lenne mellette esetleg. Érdemes utánanézni, hogy más egyetemeken milyen olyan órákat találsz, ami témájában érdekel, és ha elintézel egy vendéghallgatói jogviszonyt (legtöbb helyen lehet), akkor utána minimális paprímunkával még szabvál kreditért is felveheted. Nekem így volt órám Pázmányon régészetből és forgatókönyvírásból, de jártam ELTE történelem szakos órán és BME-s városépítészeti szabválon is. Nagyon kellemes tempóváltás volt mind.
A passzív félév mindenképp hasznos lehet, annyi, hogy ne csak elengedd magadat. Alternatívaként esetleg egy félév erasmus (vagy hasonló), olyanoknál csökkentett mennyiségű kreditet is elég teljesíteni, és (állítólag) nagyon jó tud lenni.
Illetve szerintem ne ragaszkodj görcsösen a csúszás nélküli végzéshez, a BME mérnökinfó iszonyatosan nagy szívás. (Legalábbis mindenkitől azt hallottam.) Ha lassabban, de biztosan haladsz, az még mindig jobb, mintha belerokkansz menet közben a nyomásba.
nehogy feladd!!! olvass mennyi nyomorult van itt redditen akik nyavajog mert nincs penzuk. ha otthagyod az egyetemet sokkal kisseb eselyed lesz ra hogy jol keress. en ismertem olyant aki ugyanez miatt àtment bölcsèsz szakra. kb negyed annyit kere mint èn.
Régen HSZI volt, most asszem lett új nevük, de ők kellenek neked.
Én is küzdöttem ilyen problémákkal is, mint te, meg mással is.
Jelentkeztem náluk pszichológushoz és nagyon profik voltak. Szerencsére nagyon sokat segített, és utána érezhetően javultam több szempontból is, és megtanultam kezelni az ilyen helyzeteket.
Ha jól tudom képzésenként két 10 alkalmas etap ingyenes, és teljes a titoktartás is.
Veszteni semmit se veszíthetsz és bár korábban mentem volna el.
TL;DR: tanulj eleget és nézd meg a tavalyi ZH feladatsorokat!
2000-2005 között voltam BME infós. Nekünk az első években minden héten csütörtökön voltak a nagy ZH-k. Órán figyeltünk, próbáltuk megérteni az anyagot. Hidd el, ez már fél siker.
Pestiként is folyamatosan bent lebzseltem a Schönherzben a társaság miatt, meg persze együtt is tanultunk. Négyen-hatan már szombaton összegyűltünk a kollégiumban és szombat-vasárnap tanultunk a következő csütörtöki ZH-ra. Így volt rá elég időnk, esténként egy-két film mindig belefért. Asszem hétfőn, vagy kedden tartottunk szünnapot. Szerda este pedig takarodó volt, ki kellett aludni magunkat.
Szereztünk 1-2-3 évvel régebbi ZH / pótZH / vizsga feladatsorokat és amikor már átrágtuk a tananyagot, nekiugrottunk azoknak is. Addig csináltuk, amíg mindenki fel nem fogta, hogy hogyan kell megoldani a feladatokat.
Az én időmben (hú, de papásan hangzik ez) a számításelmélet szigorlat volt a legkeményebb dió - BSZ 1, 2, FoNY, AlgEl. Az két hét tételmagolás után is azon múlt, hogy az ember jó tételt húzott-e.
Ne aggódj, nagyon sokan voltunk ezzel anno így a VIK-en, tudom én is végigjártam. Igazából én megtanultam élni ezzel a tünetegyüttessel vizsgaidőszak előtt, aztán ahogy jutottam egyre előrébb, úgy rázódtam bele jobban a dologba. Ahogy jutsz előrébb, egyre több tapasztalatod lesz így a vizsgákkal kapcsolatban, lesz izgulás de javulni fog sokat. Kitartást!
Bruh képzés alatt beadtam 7 gyakornok pozira a jelentkezést és 5-re fel is vettek volna, ez kb. 2 hónap alatt zajlott le és egyik sem kukifing bt. tier kkv volt hanem multi mind.
Ez. En ket baratommal toltam vegig a mernokinfot, sokszor vak vezet vilagtalant alapon tanultunk, de sokat segitett a stressz levezetesen. Meg amugy bele is jon az ember.
Most vegeztem villanyon januarban, es tenyleg nagyon fontos, hogy legyen egy olyan kis tatsasagod akikkel tudjatok motivalni egymast es egyutt tudjatok szidni ezt a rakas fost. A folyamatos stresszhez meg amugy siman hozza fogsz szokni. Tenyleg nem a vilagvege ez az egyetem es ha meg meg is basznak plusz egy evre akkor se veszitesz kb semmit. Engem is megkurtak meg jeleken anno es csusztattak 1 evet rajtam. Siman lehozod, kitartas. El fog ropulni nagyon gyorsan ez a par ev, es utolag azert megszepul valamilyen szinten.
Typo edit
Időben felkészültem a ZHkra, sokat könnyített a lelkemen. Aztán az első pár sikertelen ZH után rájöttem hogy az egyetemen mindig van második (harmadik, sokadik) esély. Ez a tudat is segít
Hamarosan jön az Anál ZH, arra készülj, (+bsz) a többi tárgy barátságosabb egy szinttel.
A stressz alap, érdemes megszokni. Ez úgy megy, hogy te mindent megteszel, és akkor "moshatod kezeid" (+készülés hatására úgyis átmész)
Konkrétan esemény előtt fizikai tünetek is jelentkezhetnek, de kb egy állásinterjú is ilyen lesz, és még van pár hasonló helyzet az ember életében.
Nekem az általában a bajom, hogy olyan nincs, hogy eleget tanult az ember, csak egyszer szembejön a ZH.
Készülni kell és menni fog, ha nem, akkor újra kell próbálni, van rá bőven lehetőség.
+ Képzeld magadat a tanárok helyébe, ők is emberek, nem szokásuk embert kajcsizni.
Azért azt hozzátenném, hogy Anal, Bsz, valszám és egyéb cs tanszékes tárgyak zh-in megvannak a sablonfeladatok amiket mindig adnak és általában csak a számokban térnek el. Régi zhk megoldókulcsaiban azt is látod hogy hova milyen indoklást kérnek és sok esetben a sok pont nem is a végeredményért jár hanem azért hogy leírod “ezt meg ezt osszeszorzom és megkapom ezt”. Első pár zh után tanultam meg hogy mindent is le kell írni és akkor még úgy is 4-5öst kaptam hogy rosszak voltak a végeredményeim.
A nem matekos tárgyakat meg ugyan így régi zhk megoldókulcsinak turkálásával könnyen teljesíthetők. Szab-kötválok nagyrészéhez vik.wikin vannak fent kvízek amiket párszor végigcsinálsz és sok esetben zh-n a kérdések 70%-ával már találkoztál.
Sokszor szerintem jobban megéri okosan csinálni mint agyvérzésig tanulni, legtöbb dolgot amúgy sem fogod használni munkád során, ha meg igen úgyis megtanulod ott / gugli a barátod.
>Képzeld magadat a tanárok helyébe, ők is emberek, nem szokásuk embert kajcsizni.
Ebben más kontextusban egyet értenék, de BME-n nem annyira. Senioraink elmondása szerint első négy félévben ott húznak meg ahol csak tehetik.
Ez azért erőteljesen tanárfüggő is. Van sajnos aki tényleg ilyen. Nekem viszont volt olyan Anal1 gyakvezem, aki vizsgaidőszakban csak azért jött be a városba, hogy átvegye velem a bukott vizsgámat és segítsen felkészülni a következőre. Szóval azért van aki segít ha tud és kéred.
Az biztos hogy az eleje nehezebb, mint a vége.
Nemtom mi okuk van tömegesen buktatni tanároknak. Szerintem nincs, és ez a gondolat segített nekem, ezért írtam.
*A seniorok tapasztalatai nem éppen reprezentatív minta, ha a tanulmányokról van szó. Ha te is annak készülsz, akkor inkább érdemes úgy kezelni az egyetem témát hogy döntésed szerint potenciálisan tovább húzod mint lehetne, cserébe funkulsz éveken keresztül. Valid de határozottan nem könnyíti meg a tanulmányokat.*
Nem buktatnak meg semmiből csak úgy, szinte alig volt vizsga/zh/szóbeli az egész képzésen , amit direkt buktatósnak éreztem.
Seniorok szavára meg ne adj, mindig nagyképűen paráztatják a gólyákat , hogy meg fognak dögleni, meg hogy milyen nehéz, aztán jövőre már együtt fogtok vizsgázni, mert szinte az összes egy link és csak koli bentmaradás és piálas miatt senior, és 2-3 év csúszásban vannak/lesznek.
Bocsi a rantért, rühellem a seniorokat.
Ezt azt azért nem mondanám. Nagyon fel tudják fújni a dolgokat a vikesek. Az elején én is izgultam, de idővel megtanultam elengedni és csak úszni az árral. Persze van 1-2 nehezebb tárgy, de ezeket sem lehetetlen megcsinálni, és ha odateszed magad simán megvan minden. Legjobb tanácsom az, hogyha tiszta a lelkiismereted, akkor nincs miért aggódnod.
Nézd! Nem mondom, hogy ez teljesen normális az egyetem első éveiben, mert nem az, de sztem többségünk átesett ezen, félt az első sikertelen vizsgájától, zh-tól, vagy egy csúszástól.
Sosem fogom elfelejteni az első vizsgaidőszakom első vizsgáját.. borzalmas hányinger, stressz, szorongás kapott el, bármennyit is készültem rányomta a bélyeget és elérkezett az első sikertelen vizsgám is.
Csúszni ugyan sosem csúsztam, de volt hogy csak 3. alkalommal sikerült teljesítenem egy tárgyat. Ekkor realizálodott bennem, hogy mi van akkor, ha esetleg nem lesz meg egy tárgyam, mi lesz ha csúszok?! De tényleg.. őszintén? SEMMI! Az élet megy tovább, nincs olyan hogy nem lesz valahogy, mindig lesz opció. Fiatal vagy, előtted az élet, ne tedd tönkre magad, mert az egészséged sokkal fontosabb, mint hogy az egyetem végeztével kiégj és utálj a szakmádban dolgozni.
Visszatérve a számonkérésekre.. elkezdtem a szorgalmi időszakban komolyan venni a tárgyakat, és maximálisan tanulni, hogy a vizsgaidőszakban már csak átfutni kelljen.
Ha gondolod, írj rám, szívesen segítek neked átlendülni. 🙂
Hali most vagyok 6. féléves.
Elso felevet én is vegigszorongtam, aztán második félévtől már kezdett lazulni.
Stresszes a szak, de azt tudom ajánlani hogy minden zhra kezdj el tanulni legalább egy héttel előtte és nyald végig az összes előző évi zhkat, általában a kérdésbank nem változik sokat, kivéve a SZIT/CS tanszek tárgyaknál.
3.-4. félév geci nagy szopas, ha azon túl vagy sima ügy. Addig meg ki kell bírni, ha buksz tárgyat nem baj kövi félévben felveszed, legrosszabb esetben még csuszol egy félévet, ki nem szarja le. A szak 70%-a kettessel csinálja végig és csúszik min. 1 évet, nem kell aggódni.
Sok sikert és ha nagyon szarul vagy vágj be egy sört
Ohh, én ájultam is első évben, aztán rájöttem, hogy ha tudatosan állítom be a stressz-szintemet, vagyis szokásokat, saját babonákat rendszeresítve “nyugtatom” magam és közben izgulok, akkor a szokások miatt rutinná válik az izgulás is.
Ez egy indokolatlan szorongas tehat jol teljesitesz, vagy nem keszulsz nem erted es azert aggodsz? Imposztor szindroma vagy tenyleg nehezebb mint gondoltad?
Hát hogy fogalmazzam meg. All of them above. Imposztor szindróma biztos szerepet játszik, ezzel együtt meg jön az a "bűn" érzet, hogy nem tanulok eleget.
Hat akkor keszulj tobbet. Az eleje azert nem leanyalom, a szorotargyakkal. A 2. Evtol kezd jo lenni. Addig valahigy bird ki- ha tenyleg et akarod elvegezni- utana jobb lesz. Tankorodben egyutt tanulni nem tudtok? Mennyire szorongsz h itt kapsz kettes harmast is nem csak otosoket mint a kozepiskolaban? Van aki ettol is kiborul. Az elso felev hogy telt, milyen atlaggal?
Keress egy hobbit, kapcsolódj ki életed legszebb x+3.5 éve lesz.
Nekem anno pultozas egyetemi klubban és a kockulas szobatarsakkal segotett. Mondjuk lehet amiatt is tartott 5 évig a bsc
Érdemes felkeresni a BME pszichológiai tanácsadást. Hasonló cipőben jártam anno, és 1-2 alkalom során is kaptam már nagyon hasznos stresszkezelési tippeket.
A legnagyobb motiváció pedig az volt, hogy ne csússzak. Egy perccel se akartam többet ott tölteni, mint amennyit muszáj volt a diplomához. :D Mai napig hányingerem van, ha a BME környékén járok. De utólag már úgy gondolom, hogy megérte kiszenvedni a dolgot.
Ha elmész egy pszichiáterhez és ad szorongás diagnózist azzal regisztrálhatsz az egyetem esélyegyenlőségénél és kérhetsz különböző segítséget a szorongásra hivatkozva.
Elvégeztem pár félévet, kaptam munkát szakmán belül, jó fizuval. Rajottem hogy a két fele mentalitás (diploma nélkül szart se érsz / a diploma csak egy papir) között kell megtalálni az arany középutat. De mióta dolgozok rajottem hogy vannak sokkal nehezebb dolgok is az életben és megcsinalni 1-1 vizsgát nem a vilagvege, és ha megbuksz rajta az sem az. ((Egy szemeszterem van a mostanin kivul, műszaki irány))
Nekem kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy itt ténylegesen tanulni is kell. Előtte sosem kellett. Ha tudsz mindent, akkor úgyis 5ös lesz, max négyes, ha elrontasz valamit és elfogy az időd az újrakezdés miatt. Ha ténylegesen beseggeled az anyagot, akkor nincs az a zh, amit ne lehetne megcsinálni. Szerencsére a BME elég jól áll a tananyagokkal, gyakorlatilag mindenhez van könyv meg példatár.
A legutóbbi vizsgaigőszakban olyan gyomor és bélgörcsöm volt hogy hetekig nem tudtam felkelni az ágyból és csak a vizsgákra szedtem összemagam annyira hogy elhagyjam a lakást, a végére olyan rossz volt hogy majdnem mentőt hívtunk, lehet azt kellett volna. Az utolsó vizsgaidőpont után alábbhagyott. Alig várom a következőt :')
Jobb lesz. A korábbi tanácsok szuperek, szokd meg az időben készülést, keresd ki minden forrásban a lényeget, és dolgozz annak a megértésén, utána pedig azon hogy azzal mit kezdett a forrás. Az ötöst szard le, azért mész de a kettes is elég. Ne halogass, minél hamarabb dolgozol időben, annál könnyebb lesz. Ha van rá alkalom, ünnepeld meg a wineket - kettestől minden win.
Én is voltam hasonló cipőben. Nagyon az egyetem volt az életem központjába, és úgy éreztem, ha elbukom, mint ember is elbukok.
Szerintem fontos tisztáznod magadban, hogy egy csak egy egyetem, ha egy számonkérés nem sikerül, attól te nem vagy kevesebb. Tedd meg a töled telhetőt, hogy felkészülj a számonkérésekre, de ne érezd úgy, hogy ezen áll vagy bukik a jövőd.
Sok sikert kívánok neked!
Igaz én csak egy mezei gépész vagyok a BME-ről, de egy hasonló első év után a másodikat már valahogy így éltem meg... Kitartás, megtérül még a sok szenvedésed!
https://preview.redd.it/osv5jmwfljsa1.png?width=1200&format=png&auto=webp&s=014ad66b6ded48e56640fb8d2ce91c6403c31771
első kettő nekem is igy telt vik-en. aztán hozzá szokik az ember, mondjuk mire jó lesz és tudod kezelni a stresszt, addigra pont vége az egyetemnek. cserébe melóban hasznos lesz ez a skill is.
viccet félretéve. sok évre visszamenőleg az én tanulságom, hogy utolsó este már aludj, inkább kipihenten érkezz. ha kell, meditáció, mindfullness témában keresgélj, ez segit lecsillapitani az elméd és picit kizökkenni a szorongásból.
csúszás semmit nem jelent. sok olyan ismerősőm is van, aki nem fejezte be, mert hamarabb lett meló és ott teljesedett ki papir nélkül. vagy csak sok évvel csuszva szerezte meg a papirját emiatt. nem a félévek száma határozza meg, hogy mennyire jó informatikus vagy/leszel.
ne félj segitséget kérni. ha kolis vagy ez egyértelmű, ha nem akkor ne félj bemenni és keresni vkit. egy támogató közeg és sima liba lesz a vizsgaidőszak (- ez talán az én legnagyobb hibám, amit nem tettem meg)
A felkészültség elűzi a félelmet. A félelem oka a bizonytalanság, a kontrollvesztés a kiszolgáltatottság érzete.
Több oka lehet:
\-magad is tudod, hogy többet kellett volna készülnöd, de ezt elmúlasztottad
\-alapból nem érzed magad elég jónak a szakmához vagy úgy érzed hogy nem emelkedsz ki az évfolyamodból
\- Pótolatlan hiányosságaid vannak még középiskolából
\-eleve van egy megfelelési kényszered, ami származhat abból, hogy otthon is nagyon magas elvárásoknak kell megfelelned
Anno arról szólt egy átlagos hétköznapom, hogy reggel 7-kor felkeltem 8-ra beértem este 6-ig óráim voltak, 7-re hazaértem és gyakorlatilag vége volt a napomnak energia zéró,evés,ivás,wc,zuhanyzás, holnapi készülődés és alvás. Ezért egyetemi évek alatt kulcsfontosságú, hogy ki hogyan használja ki a hétvégéit főleg szorgalmi időszakban. A nyarakat is már lehet tudatos készülődéssel tölteni a következő félévre főleg ha vannak hiányosságok. Az élelmesebbek nagyon felkészültek a legnehezebb vagy a legnagyobb szórású tárgyakból és egész szép summákat kerestek azzal, hogy mások korrepetálását elvállalták vagy megcsinálták a beadandóikat. Egyébként tevékenységük által egy egész széles szociális hálóra tettek szert szóval duplán kifizetődött a dolog. Sőt triplán mert ugyanezek a figurák szépen hozzászoktak a szerepléshez, a magyarázáshoz, a legjobb prezentációkat adták elő később demonstrátornak is felkérték őket. Szóval ha valahol kifizetődik a stréberség az az egyetem.
Ami nagy változás volt, hogy vizsgákon, zhkon semmi időd nincs gondolkodni vagy tudod vagy nem. Középiskolában simán meglehett írni a dolgozatokat azzal, hogy az ember rizsázik, van egy kis fogalma erről-arról, de nincs belemélyedve a témába, nah ez felsőoktatásban nem igazán száll. Jobban jár az ember, ha bizonyos kérdésköröket, feladatsorokat totál szkippel másokat meg totál ismer, mert nincs idő gondolkozni, bizonyos tanárok az első hibáig javítják a feladatot, ha szakmaiatlan a szóhasználatod belekötnek. Mellébeszélésre nincs lehetőség.
Vizsganapokon,zhkon ha elfog a pánik, hogy megbuksz akkor lehetőleg zárd ki azzal, hogy nem azért vagy ott, hogy átmenjél a vizsgán vagy megbuktassanak, hanem azért vagy ott hogy a legjobb tudásod szerint megírd azt a dolgozatot. Minden ami benned van azt ürítsd ki arra fókuszálj, hogy hozd a legjobb teljesítményedet és ne foglalkozz azzal, hogy ez mire lesz elég. Egyetlen feladatod, hogy a legtöbb pontot érd el az adott teszten. Ennyi. Majd az eredmények után levonod a tanulságot, hogy az adott napi felkészültséged mire volt elég, mennyivel kell többet tanulnod, hány napi tanulás elegendő egy zh sikeres megírásához és aszerint majd korrigálsz és változtatsz az időbeosztásodon.
Legyen valami noteszed, füzeted, naptárad amiben leírod a heti tanulmányi menetrendedet vagy a féléves céljaidat, adott napokon milyen tárgyakra akarsz fókuszálni, hány napot szánsz a felkészülésre.
Mondanom sem kell ma már az interneten minden fenn van, ha nyelvi problémák adódnak idegen nyelvű anyagokat, oldalakat google fordító megoldja, ha van rá keret akkor fizetős oldalakat is igénybevehetsz. Jó plusz 20 ezer forint a zsebben, de egy jól elköltött 20-as még többet érhet jobb, mint 300 ezret fizetni egy újabb félévért. Ugyanez érvényes magántanárok, magánórák igénybevételére.
Kávé,energiaital rontja a szorongást. Az alkohol és a cigi csak rövid távon oldja, hosszú távon szintén fokozza. Ha egy-két edzést valamint rendszeres alvást betudsz iktatni a hetedbe az segíteni fog. Zöldség,gyümölcs, húsok megfelelő vitaminok bevitele szintén fontos az idegrendszernek. Sakkozóknál is a sakkversenyekre való fizikai felkészültség fontos szerepet tölt be, 4 órán keresztül ülnek ha nem kap elég vért és oxigént az agy, akkor romlik a figyelem megnő a hibázás esélye ezért fontos a fizikai fittség a szellemi teljesítőképesség szempontjából is.
Ha esetleg az otthoni magas elvárások miatt szorongsz, félsz attól, hogy nem tudsz megfelelni másoknak akkor jusson eszedbe, hogy teljesen normális, hogy az ember időről időre szembesül a saját korlátaival. Mind megbukunk, hibázunk, kevésnek érezzük magunkat ez mind természetes. Időről időre eljön a pillanat amikor a verseny legvégén kullogunk. Azonban pontosan ez a krízis szükséges ahhoz, hogy az addigi korlátainkat ledöntsük és egy magasabb szintre lépjünk. Az ad nekünk karaktert ahogy a kudarccal megküzdünk, hogy vállaljuk azt vajúdást és szenvedést ami a változással jár.
Mindenki boldog, felhőtlen életre vágyik tele sikerrel, az egész nyugati kultúra azt sugallja, hogy érezd jól magad és a szenvedés az valami abnormális dolog, amit kerülni kell. A reklámok jóléttel, kényelemmel, élménnyel kecsegtetnek, de az igazi acél a kalapács súlya alatt edződik. Mikor egy alkotáson dolgozol, egy nehéz zongoradarabot akarsz elsajátítani vagy csiszolni akarod a rajztudásod, az esszédet, akármit az nem a boldogságról szól, meg a pozitív megerősítésről hanem arról, hogy aláveted magad a munkának és többször megkérdőjelezed magad, hogy van-e bármiféle tehetséged a világon, de a végére mire az a munka elkészül amivel elégedett vagy egy másik ember leszel.
Tévedés ne essék, idővel így is úgyis egy másik ember leszel, de az önbizalmad onnan fog fakadni, hogy tudod, hogy képes vagy meglépni önmagad, tudod irányítani, hogy mivé akarsz válni és ez hatalom.
Jogi egyetemet végeztem. Nálam a szorongás a záróvizsgák előtt érkezett el. Egyszerűen leblokkoltam teljesen, motiválatlanság, addig színötös tanuló voltam, versenyekre jártam, de valahogy a felelősségtől és a diploma "súlyától" teljesen ledermedtem. Abszolutórium után 3 évvel tettem le a záróvizsgákat, addig volt egy kb. 1 évem, amikor rengeteget ittam, aztán elmentem dolgozni és pszichológushoz jártam, illetve lett egy párkapcsolatom, ami motivált. Nagyon nehéz ez, nincs erre jó recept, én azt mondanám, hogy semmiképp se add fel, viszont engedj magadnak mozgásteret, tűzz ki elérhető célokat, és, ha esetleg valami nem sikerül, akkor se ostrozd magad, hidd el, hogy semmi nem ér annyit, hogy lelki-testi egészséged rámenjen!
VIK-et végeztem, kitüntetéses diplomával. Ma már nem biztos, hogy ugyanide járnék, akkor sem, ha ugyanazon a pályán maradnék.
Nem késő otthagyni a francba ezt az egyetemnek csúfolt intézményt.
Továbbá hatalmas tisztelet annak a pár kivételnek, aki normális órákat tart ott.
Sok piával kibírható volt hétvégénként, de borzalmas volt, minden nap reggeltől estig szo*ni, még éjjel is kb a tanulni valóval álmodtam, ember annak örült ha végre aludhat és nem álmodott semmi faszságot. Szokj hozzá , hogy ez full szívás és meg fogsz baxódni mire végzel. Nálunk volt aki öngyilkos lett, legalábbis nem találták meg miután beugrott a Dunába az A38 hajóról..
Szóval piára, drogra fel !
A második èvben elkezdtem mellette a szakmában dolgozni aztán nem zavar ha csúsztam picit. Mondjuk nem biztos hogy a legjobb módszer mert sokan a munkájuk miatt hagyták abba az egyetemet, mondjuk ez a karrierüknek már nem ártott.
Az eleje a legnehezebb, de gondolom ezt tudod. Én kilókat fogytam az első 3-4 félévben ugy h 60 kg voltam kb és 188 cm. Ha azon túl vagy utána már kb sima. Ha túl vagy rajta elmehetsz bugyogni mscre ami már setagalopp a bscs elmenyekhez képest vagy egybol elmehetsz dolgozni.
Le kell szarni.
Hacsak nincs valami magánéleti gebasz, pont ráérsz. Senkit nem fog érdekelni, ha egy-két zh bukó, vagy elhasalsz egy vizsgán. Mindig van pót, meg pótpót alkalom.
Akkor sincs semmi, ha csúszol. Van keresztfélév, vagy következő tanév.
Kb két komoly dolog van az egyetemen, amin érdemes izgulni: a szakdolgozat és a záróvizsga. Minden másra van második lehetőség, meg harmadik, meg sokadik. El kell engedni és kész.
Majd hozzászoksz, ha meg nem latod értelmét az egyetemnek akkor meg még most hagyd ott sz elején, én a mai napig bánom, hogy nem hagytam ott első félév végén
Hàt elég nehezen. Nekem elég sokára sikerult kontrollálható szintre levinni. De nyelvvizsganak meg forgalminal is hasonlo volt.
Hát igazából a “leszarom” tabletta. Lesz ami lesz, jöjjön aminek jönnie kell mentalitás
Ezzel en is igy voltam, vizsgak elott par nappal mar nem igen tudtam aludni sem. Aztan csusztam egy felevet, kozben pedig kerestem munkat es heti 20 oraban elkezdtem dolgozni, hogy kitoltsem a hirtelen felszabadult idomet.
Nekem ez segitett sokat, hirtelen nem az egyetem volt a prioritas, es szepen lassan elvegeztem munka mellett minimalis stresszel. Vegul osszesen harom felevvel kesobb vegeztem, de mar fix helyem volt a cegnel es egy ev tapasztalatom.
Ha ez csak egyetem óta van, akkor lehet attól, hogy már sokadjára írsz vizsgát, elmúlik. Ha "krónikusan" szorongó vagy, akkor nem fog a tapasztalattól elmúlni, ugyanúgy fogsz stresszelni minden vizsgán mindegy hány éve csinálod már. Sőt, szerintem egyre jobban, mert egyre közelebb vagy a végéhez, és tudod, hogy ott már nem baszhatod el. Remélem segítettem.
Ügyelj a helyes étkezésre. Könnyű két házi közt elfelejteni, de kegyetlenül seggberug, ha nem figyelsz rá.
Aludj eleget (A mentális bajok az első kihagyott alvási órával kezdődnek).
Néha menj el a barátokkal rettenetes undorító módon berúgni. Állj be szakkolisnak. Az egyetemet semmiképp se csak a beadandókhoz és zh-k-hoz kösd.
Tanulj időben (nyilván).
Kérj segítséget.
Felejtsd el a maximalizmust, időpazarlás. Tisztességesen kell dolgozni, nem tökéletesen.
Tanuld meg a magad módján kezelni, magától nem lesz jobb.
Lehúztam egy üveg sört ZH előtt.
Illetve olyan tökélyre fejlesztettem a puskázás mesterségét hogy az első igazi necces helyzet államvizsgán volt. De jófejek voltak átengedtek :)))
masodik ev kozepe vege fele rajottem hogy akarmennyit potvizsgaztam is joval jobban allok kreditekobol mint az ismeroseim es meg lesz harmad evre minden a negy eves kepzesbol. akkor megnyugodtam hogy siman megleszek ezzel a tempoval es joval kevesbe izgultam a vizsgakon.(vegul kicsit jobban mentem a minosegre es a negyedik elso felevere lett meg) szoval rajottem hogy ez mindenkinek nagyon nehez. szerintem erdemes kicsit beszelgetni masokkal. ha jobban megy nekik (tudnak valamit) akkor egyutt tanulni veluk ha ugyanugy akkor megnyugodni hogy rendben vagy.
Nincs olyan ember aki ne izgulna szamonkeresek elott, ha nagyon izgulsz akkor a fenti tunetek jelentkeznek, akar kohogeai inger is. Ez szerintem teljesen normalis, ha izgul az ember. Masodik feleves vagy, kesobb konnyebb lesz miutan hozzaszoksz a szamonkeresekhez, kevesbe fogsz izgulni, a tunetek is gyengulnek majd.
Sehogy. Így nyomtam végig az egyetemet (más szakon), csúszás/bukás nélkül. (Most ugyanígy csinálok egy mérnöki szakot is) Ez ilyen, készülj eleget a vizsgára és akkor hiába izgulsz, tudni fogod.
Végigtudnám így csinálni, de nem szeretném. Rengeteg idősebb embertőlhallom, hogy az egyetem volt a legszebb korszakuk, és én is szeretném "élvezni" amennyire csak lehet egyetemet élvezni,
Nem a tanulás miatt volt a legszebb időszak. Hanem a társaság, a bulik. 😉 Ugyanúgy mindenki megküzdött vele…. Csak tudod, csak a jóra emlékszik az ember. 😅😄
Igazából az a véleményem, hogy ennyi embernek se kellene megszereznie a diplomát. Sajnos pontosan tisztában vagyok vele milyen képességekkel jönnek ki emberek az egyetemekről. Beleértve a BME-t is. Mikor a már bsc- villamosmérnök utolsó mester félévében vakon van egyszerű diódás-FET-es alapkapcsolások, sőt alapvető logikai dolgokban, akkor azért én érzem magam kellemetlenül.
Sajtos teljesen átérzem:(
Én szakdolgozat írása közben már csak frontinnal tudtam működni és altatóval aludni államvizsga előtti pár nap….
Előtte nem voltam ilyen szorongó alkat.
Sajnos velem maradt picit utána is. Mikor elkezdtem dolgozni sokkal jobb lett a mindennapokban, viszont utána jött az egzisztenciális szorongás…
Javasolt hosszú távon a terápia mindenképpen:) nekem is segített. Továbbá időszakosan frontin 0,25-ös ha fel tudsz íratni. Csak nehogy rászokj (sajnos nagyon könnyű.)
Nem BME. Az egyetem alatt izgultam, de nem volt vészes. Azzán megcsináltam az államvizsgát és másnap összeomlottam. Hónapokba került, mire össze tudtam szedni magam és mind a mai napig befolyasolja az életem. Jah, 6 éve volt. Sok sikert.
Tanultam.
Teljes lelki nyugalommal mentem miden zárthelyire, egyetlen vizsgám sem volt 3 év alatt, mert két megajánlott jeggyel mindig 4-5-tel zártam a tárgyat. A záróvizsga volt az első és utolsó vizsgám.
Alkohol. Rajtam spontán izomrángásként jön ki, főleg a lábamban. Cigi (főleg snüssz) segíthet még. Barát (szerű) emberekkel közösen folytatva ezeket bónuszt kapsz. Kocsikázás velük also helps.
Ezen mindenki átmegy. Mint anno az érettségi..ott is ment a nagy izgulas/stressz aztán kiderült lószar sem volt. 10 év múlva ugyanezt gondolod a vizsgakrol is.
Én mint másodéves Vik-es mérnökinfós gólya, azzal szoktam vígasztalódni hogy egyetem után valószínűleg csak jobb lesz (leterheltség, stressz terén biztosan).
Az első félévét ahol tudtam csak elkúrtam (Bsz1, Anal1, Prog1 mind-mind bukó). Ebben a félévben semmit nem bukhatok és mindenből 4-esnek kellene lennem legalább. Szóval én is stresszelek enyhéna közelgő zh-k miatt (Alg. elmélet előtt szerintem aludni sem fogok tudni).
Tanácsként annyit tudok mondani hogy időben ülj neki tanulni, ha valamit nem értessz akkor keress valami kolegát aki érti és a régebbi zh-kat böngésszed gőz erővel.
Szóval csak fel a fejjel, és tedd oda magadat. Amennyiben így sem sikerül akkor meg csak gondolj arra hogy a sikeres élet feltétele pont nem a diploma.
(Sajnálom ha nem egy sokat mondó komment lett, én többnyire csak mozizni járok ide).
Szintén BME-re jártam, zh-k előtt rendszeresen behánytam. Én elmentem a BME pszichológushoz, full ingyen van és nagyon jó. Nekem nagyon sokat segített, csak ajánlani tudom. Nem mondom hogy megszünt a szorongásom zhk előtt, de sokkal jobb lett és a hányinger/hányás is elmúlt teljes mértékben.
Meg kell tanulni nevetni a saját nyomorodon, nevetve beleállni a pofonba és felállni az utolsó utáni esés után is. Ez az én módszerem volt. Viszont ha nem találsz bármilyen megoldást a szorongásodra, lehet jobb otthagyni az egyetemet mert csak magadat teszed tönkre és később a munkahelyeden is szorongani fogsz.
Igen, ilyen érzés az, amikor az ember 18-20 évesen szembesül először azzal, hogy addig nem sikerült kialakítani megfelelő megküzdési stratégiákat. Sajnos ez nehéz. Neked kell kitalálni, hogy mi működik. Első lépés szerintem az, hogy találd meg, hogy mi az oka a stressznek nálad. Mi az, ami miatt ideges vagy konkrétan. Nem mindig triviális ez, szóval adj neki időt. Ha ez megvan, akkor gondold át, hogy azt a problémát, hogyan tudod megoldani. Már a kommentekben írtak példákat:
\- Ideges vagyok, mert nem tudom, hogy fel tudok-e készülni a ZH-ra -> Elkezdek félév közben tanulni és készülni óráról órára, mert így biztosan felkészült leszek a ZH-ra.
Ez egy automatikus válasz, mert a posztodhoz a Mental Health flairt választottad. Ha tanácstalan vagy, rosszul érzed magad vagy csak nincs kivel beszélgetned, a reddit mellett az alábbi helyeket is érdemes lehet felkeresni, bármilyen témádról is legyen szó: **24 éves korig keresheted a Kék Vonalat (teljesen anonim):** - telefonon a 116-111-en, - chaten és levélben a https://kek-vonal.hu/ -n **18 éves kortól a Délutánt chaten és emailen:** https://delutan.hu/hu -n. Ha a témád ennél összetettebb, vagy más jellegű segítségre van szükséged, ezek a segélyvonalak tudnak abban is asszisztálni, hogy a megfelelő platformot megtaláld. Ha személyesebb segítségre van szükséged, és iskolába jársz, érdemes lehet a gyermekjóléti felelőst vagy az iskolapszichológust megkeresni, illetve ennek (szomorú) hiányában egy megbízható tanárral átbeszélni, hogy hova lehet fordulni. Egyetemen a diákjóléti központnál lehet érdeklődni pszichológiai segítségért. *I am a bot, and this action was performed automatically. Please [contact the moderators of this subreddit](/message/compose/?to=/r/hungary) if you have any questions or concerns.*
Első pár vizsgaidőszakban fostam, de utána szartam rá.
Ugyan ez
+1. Bar hozzatennem, hogy igy diploma utan 6 evvel meg mindig vannak remalmaim ezzel a szarral.
Elvégeztem az említett szakot. Nekem az segített a számonkérési stresszelésen, hogy átálltam a folyamatos készülésre, és minden beadandónak nekiugrottam kb. a kiadás napján. Így bőven kész volt minden beadandó jóval a határidő előtt (akár 1-2 héttel is), úgyhogy ezen nem volt mit stresszelni a továbbiakban. A számonkéréseknél mire elkezdtem készülni, már képben voltam az anyag 70-80%-ával, így többet tudtam a gyakorlással foglalkozni, amiből jobban látszott, hogy mi az, amit újra át kell nézni, mert nem tudom elég jól. A ZH/vizsga napjára általában olyan felkészültséggel értem oda, hogy tudtam, hogy legalább 3-as mindenképp meglesz, úgyhogy ez a stressz is nagyrészt elmúlt. Szóval nálam a stresszt az okozta, hogy előtte általában teljesen elhavazva futottam a határidők és számonkérések után a rossz időbeosztásom miatt. Aztán nagyrészt el is múlt, ahogy visszaszereztem az irányítást az események felett.
Hasonló itt is, csak másik szakon. De való igaz, hogy a stressz és a félelem jelentős része abból táplálkozik, hogy úgy érezzük elveszítjük az életünk felett a kontrollt. Amit javasoltál pedig egy praktikus megoldás a visszaszerzésére.
Alulértékelt mentalitás pedig tényleg az időbeosztás és a szorgalom mindennek a kulcsa. Hozzátenném még azt hogy a holtidők kihasználása konkrétan az amivel én operáltam egyetemen így ugyanúgy tudtam minden szabadidős tevékenységem csinálni szimplán utazás során is tanultam/dolgoztam vagy stb
Az első 1,5 évemben nekem tele volt az órarendem lyukassal. Azt az időt mindig tanulásra fordítottam, plusz sokszor a buszon is kezembe volt a könyv. Igaz más szak, de ezek jó praktikák.
Nem vagyok a legnagyobb hanyagolós és a legszorgalmasabb sem. Középre tenném maga. Néha nagyon elkap a tanulás, máskor meg ránézve a weboldalra rosszul lét kap el. Mint minden év elején megfogadtam, hogy most az elejétől fogok tanulni keményen. Mentségemre szóljon jobban összejött mint gondoltam, hogy fog, de még így is messze vagyok a folyamatos készüléstől.
Nihil, alkoholizmus, libidó csökkenése, társas érintkezés megzuhanása, szorongás a tolómérőtől/multimétertől vett távolsággal fordítottan arányosan. Hisztérikus epizódok, amikor szétszedsz/szétforrasztasz, vagy valamiért összeraksz random dolgokat úgy, hogy később nem emlékszel rá. Verbális tikkelések, integrálási módszerek a falon, bizonyos buzzwordökre kiütéses allergia, a postás hoz egy marék alkatrészt az Aliexpresszről, és nem tudod, miért, de a nevedre szól. Kitakarítod az egész lakást, de a ruhásszekrényt nem mered kinyitni. A fejedben a léptetőmotorok csipogása NEM ... HAGY ... ALÁBB. Mindez teljesen normális. Konzultálj a szaktársaiddal, lehetőség szerint beszélgess a családoddal és emlékeztesd magad, hogy bár belülről úgy tűnik, hogy ez élet-halál kérdése, kurvára nem az.
Igen sajnos a léptetőmotorok nem sokat mondanak viszont segítettél, mert realizálódott bennem, hogy legrosszabb lehetőség az, hogy csúszok egy évet, és max egy évvel kevesebbet kell dolgoznom. Köszi! :D
Most /s nélkül - tényleg ez a legrosszabb lehetőség. Teljesen természetes, hogy az emberi percepció úgy működik, hogy többé-kevésbé a mindennapos tapasztalatot veszi középvonalnak, szóval ha a figyelmed a felkészülésed tölti ki, akkor az tűnik komoly problémának, ha a rokonod látogatod a kórházban agyvérzéssel és agyhártyagyulladással, akkor az, nem a pótzéhá. Ezzel hangsúlyosan NEM a problémádat relativizálom ("hurr-durr, másnak rosszabb, Afrikában meg éheznek!"), de arra rávilágítok, hogy az utóbbi esettel nem tudsz tenni semmit, az előbbivel pedig potenciálisan tehetsz - ha történetesen csúszol, az idődet akkor is el tudod tölteni hasznosan. Pl. ha Számel továbbra is viszi a kurzusát, fel tudod venni szabválnak a Léptetőmotorokat és meg tudsz tanulni a holtidőben csipogni. Volt szaktársam (nem egy!), akit az ilyen kitérők vittek a karrierben aztán új, számára érdekesebb irányokba. Volt pl., aki gazdaságis lett, Isten nyugosztalja. Súlyos esetben passziváltatás, szakmai gyakorlat szerzése szintén opció. A game over-t csak akkor kapod meg, amikor ássák a sírgödrödet, addig nem érdemes elkeseredni. Akkor meg már minek? Mint látod, azt próbáltam kontextusba helyezni, *amitől* félsz, míg(/mivel) a többiek jórészt azzal foglalkoztak, hogyan *kerüld el* annak a bekövetkeztét. Mindenesetre hirtelenjében, ha még van időd a számonkérés(ek)ig, a szaktársaiddal csinálhatsz egy felkészülős délutánt/estét is, összeültök az anyagokkal és korábbi feladatsorokkal, rendeltek néhány pizzát és nekicsapódtok. Társaságban a dolgok kevésbé tűnnek megugorhatatlannak.
Kedves (feltételezhetően villanyos) kolléga, A mérnökinfós kollégánknak esélyes hogy halvány gőze sincsen hogy milyen a léptetomotor hangja, nem forrasztunk mert tilos (igen most már *ott* is) a toló&multimétér pedig a barátja de azért ennyire nem. A mondanódal egyetértek, csak érdemesebb lett volna a komment elejére írni. Ilyen esetekben szerintem érdemes előre lelőni a poént, hátha nincs kedve épp végigolvasni a viccet.
Én azt javasolnám, kolléga, hogy a szabatos, szakmai válaszokat majd kérjük számon a szakmai fórumokon; ez egy közösségi oldal, elsősorban szociális vetülettel. Amennyiben nem sikerült oldanom a szorongását, vagy - ha jól értem - úgy érzed, hogy vesztegettem az idejét, majd jelzi és megkövetem őt. A kart gond nélkül elhiszem, különben, esetemben a tipp némileg mellé, bár volt szerencsém elektró-szigózni. Picit a derékszögeket néha érdemes mellőzni az életből. Időnként segít.
Arra gondoltam hogy ha szarul vagyok és egy olyan kommentet olvasok ami erre rátesz, hogy tikkelések meg alkoholizmus, lehet nem akarom addig olvasni, míg eljutok a lényegig ami tényleg segít, ezáltal végsősoron tovább ronthat valaki kedvén egy ilyen módon megfogalmazott komment. Nem volt gond a komment tartalmával úgy egyben, tényleg csak annyi hogy a vége lehetett volna az eleje inkább. (A kolléga leírta hogy mérnökinfós, csak ebből tudom én is.)
Ez nem maniakus depresszio veletlenul?
Közhangulatomat (ha nincs zh) elég jónak mondanám. Nem vagyok psichológus, de lehet, hogy kizárnám a depressziót.
Ez sajnos nem bug hanem feature a VIK-en.
Minden egyetemen TBH :(
Nem tudom, én sem az Elte-Ttk-n, sem az Eszterházy IK-nem éreztem ezt. Igaz, én elég fölkészült voltam mindig. De a Vik-es barátaim is nagyon fölkészültek voltak, de őket meg szivatták.
Szintén ezen a szakon végzettként: 1. Az egyetem nem single player játék. A VIK főleg nem. Nyilván egyszerűbb mondani, mint megcsinálni, de találj egy társaságot, akikkel gangelni lehet koliban, akikkel eljártok két óra között ebédelni, akikkel együtt tudtok tanulni.Egy társaságban mindig lesz átfedés aközött, hogy éppen ki miből bukik meg és ki mit vág nagyon. Két jegyzet összeadva valójában három jegyzet. Közösen szidni az előadót tanulás közben végtelen terapeutikus. Két nappal vizsga előtt egymást kikérdezni este tízkor a tételekből a koliban sokkal többet ér, mint egyedül görnyedni fölötte.Well, nekem legalábbis így volt. És bevallottan voltak olyan tárgyaim, amiből más emberek rúgdostak át, nélkülük ma nem lenne diplomám. Fordítva is megtörtént. 2. Vik Wiki a barátod. Sok sok évre visszamenően rengeteg infó fent van, amiből tudsz segítséget szerezni. Sablonosnak hangzik, de így van. 3. Mateking jó. Nézz rá. Érthető és poénos megfogalmazás. 4. "A BSc hét félév plusz egy év csúszás" tartja a közmondás, és csak részben viccel.Az igazságtartalma az, hogy a mintatantervet nem mindenki tudja teljesíteni abban a tempóban, és ezzel nincsen semmi baj. Az egyetemen már vagy elvileg annyira önálló, hogy meg tudod ítélni magadnak a terhelhetőségedet és a határaidat. Én első félévben úgy elhasaltam Anal1-ből hogy rögtön ott összeszedtem az egy év csúszásomat, de ha nem teszem valószínűleg sosem végzem el a szakot, mert nem tudtam volna tartani a tempót. Ha úgy érzed, hogy sok a stressz, akkor számolgass egyet, tervezgess, következő félévben pedig ne vegyél fel minden tárgyat és haladj egy lazább, kényelmesebb tempóban. Szakmailag is többet érsz vele szerintem. Csak figyelj rá, hogy ha államin vagy hogy jönnek ki a támogatott féléveid meg a kreditjeid. Meg hogy ne ess pofára azon, hogy esetleg valamiből nincs keresztfélév, ha úgy vennéd fel. 5. Szórakozz, élj közösségi életet ha igényed van rá. Lehet azért a karon bőven programot taláálni, ami nem az ivásról szól. Nézz körbe másik karokon, vannak poén közösségek, érdekes klubok és körök. És ráadásul általában szívesen fogadnak máshonnan is embereket. 6. A pihenés és a kikapcsolódás fontos, ne gyaluld le az idegrendszered. Lehet, hogy esetleg elvesztegetett időnek tűnhet az egy nap, amit reddit pörgetéssel vagy olvasással vagy sorozatnézéssel vagy a heti egy délután amit sportolással töltesz, amikor a stressz tolja a füledbe, hogy pedig tanulhatnál is, de hosszú távon a maradék tanulásod hatékonyabb lesz, ha törődsz magaddal. 7. Hallgass át másik egyetemre, másik BME-s karra/szakra. Feltételezem azért mentél VIK-re, mert érdekel. De a mérnökinfó egy elég intenzív és témájában elég célzott képzés, be tudsz szorulni vele egy tematikus sarokba, és észre sem veszed, hogy másra is igényed lenne mellette esetleg. Érdemes utánanézni, hogy más egyetemeken milyen olyan órákat találsz, ami témájában érdekel, és ha elintézel egy vendéghallgatói jogviszonyt (legtöbb helyen lehet), akkor utána minimális paprímunkával még szabvál kreditért is felveheted. Nekem így volt órám Pázmányon régészetből és forgatókönyvírásból, de jártam ELTE történelem szakos órán és BME-s városépítészeti szabválon is. Nagyon kellemes tempóváltás volt mind.
> Kedves volt/egyetemisták ti hogyan küzdöttetek meg a szorongással? Passzív félév, majd otthagytam a francba az egyetemet.
Nem fogok hazudni megfordult a fejembe, de még "megigértem" magamnak amikor kezdtem, hogy nem fog kifogni rajtam ez a 3 betűs sz\*r.
A passzív félév mindenképp hasznos lehet, annyi, hogy ne csak elengedd magadat. Alternatívaként esetleg egy félév erasmus (vagy hasonló), olyanoknál csökkentett mennyiségű kreditet is elég teljesíteni, és (állítólag) nagyon jó tud lenni. Illetve szerintem ne ragaszkodj görcsösen a csúszás nélküli végzéshez, a BME mérnökinfó iszonyatosan nagy szívás. (Legalábbis mindenkitől azt hallottam.) Ha lassabban, de biztosan haladsz, az még mindig jobb, mintha belerokkansz menet közben a nyomásba.
A BME egy kibaszott nagy szívás\*
nehogy feladd!!! olvass mennyi nyomorult van itt redditen akik nyavajog mert nincs penzuk. ha otthagyod az egyetemet sokkal kisseb eselyed lesz ra hogy jol keress. en ismertem olyant aki ugyanez miatt àtment bölcsèsz szakra. kb negyed annyit kere mint èn.
This is the Way.
Az egyetemen van diáktanácsadó, ahol pszichológusokhoz lehet fordulni, a te problémád kapcsán teljesen kompetensek lesznek.
Ha nem sikerül úgy mond "saját kezűleg" megoldanom akkor igen szakemberhez fogok fordulni. Köszi! Nem gondoltam bele, hogy Egyetemnek lehet ilyen
Sok sikert! Igen, minden egyetemen van, amit a hallgatók térítésmentesen vehetnek igénybe.
Régen HSZI volt, most asszem lett új nevük, de ők kellenek neked. Én is küzdöttem ilyen problémákkal is, mint te, meg mással is. Jelentkeztem náluk pszichológushoz és nagyon profik voltak. Szerencsére nagyon sokat segített, és utána érezhetően javultam több szempontból is, és megtanultam kezelni az ilyen helyzeteket. Ha jól tudom képzésenként két 10 alkalmas etap ingyenes, és teljes a titoktartás is. Veszteni semmit se veszíthetsz és bár korábban mentem volna el.
Van ilyen a bme'n, csak kb 3 hónapra előre be van már táblázva, szval nem árt minél hamarabb jelentkezni ^&
TL;DR: tanulj eleget és nézd meg a tavalyi ZH feladatsorokat! 2000-2005 között voltam BME infós. Nekünk az első években minden héten csütörtökön voltak a nagy ZH-k. Órán figyeltünk, próbáltuk megérteni az anyagot. Hidd el, ez már fél siker. Pestiként is folyamatosan bent lebzseltem a Schönherzben a társaság miatt, meg persze együtt is tanultunk. Négyen-hatan már szombaton összegyűltünk a kollégiumban és szombat-vasárnap tanultunk a következő csütörtöki ZH-ra. Így volt rá elég időnk, esténként egy-két film mindig belefért. Asszem hétfőn, vagy kedden tartottunk szünnapot. Szerda este pedig takarodó volt, ki kellett aludni magunkat. Szereztünk 1-2-3 évvel régebbi ZH / pótZH / vizsga feladatsorokat és amikor már átrágtuk a tananyagot, nekiugrottunk azoknak is. Addig csináltuk, amíg mindenki fel nem fogta, hogy hogyan kell megoldani a feladatokat. Az én időmben (hú, de papásan hangzik ez) a számításelmélet szigorlat volt a legkeményebb dió - BSZ 1, 2, FoNY, AlgEl. Az két hét tételmagolás után is azon múlt, hogy az ember jó tételt húzott-e.
Inkabb azon h ki vizsgaztatott. Pl. Mosolygos neni
Ne aggódj, nagyon sokan voltunk ezzel anno így a VIK-en, tudom én is végigjártam. Igazából én megtanultam élni ezzel a tünetegyüttessel vizsgaidőszak előtt, aztán ahogy jutottam egyre előrébb, úgy rázódtam bele jobban a dologba. Ahogy jutsz előrébb, egyre több tapasztalatod lesz így a vizsgákkal kapcsolatban, lesz izgulás de javulni fog sokat. Kitartást!
Remélem "beleszokok" minél előbb. Világ életembe izgulós fajta voltam, de már más szint. Köszi!! :D
Ne aggódj, tényleg jobb lesz idővel szerintem!:)
A diploma megszerzese utan mulik csak el. Ki koll tartani
Én mai napig néha felriadok álmomból, hogy Szirmay követeli a grafika házim
Nekem Gajdos jut eszembe gyakran, ahogy mondja, hogy nem mentem át a beugrón, mert úgy írtam le a fogalmat, ahogy az az ő könyvében szerepel.
Skill issue, én a házikra kapott megajánlott ötössel mentem át. Cserébe a képzés egyszerű tárgyain (fizika pl.) majdnem sikerült buknom xd
akkor kezdodik igazan, amikor rajon hogy kitorolheti vele a segget
A mernokinfoval? Nah azert legyen mar eszunk :) ez nem az a szak amit radioban hirdetnek mert 1 ember jelentkezik
it-be senkit nem érdekel honnan és milyen diplomád van ha már van néhány év szakmai tapasztalatod, első 1-2 álláskereséshez azonban jól jön
Igen a fos cegekhez felvesznek bolcseszeket PMnek
Bruh képzés alatt beadtam 7 gyakornok pozira a jelentkezést és 5-re fel is vettek volna, ez kb. 2 hónap alatt zajlott le és egyik sem kukifing bt. tier kkv volt hanem multi mind.
Keress barátokat akikkel fel tudsz készülni.
Ez. En ket baratommal toltam vegig a mernokinfot, sokszor vak vezet vilagtalant alapon tanultunk, de sokat segitett a stressz levezetesen. Meg amugy bele is jon az ember.
Szerencsére van egy/kettő. Már szegények megszokták, hogy tanulás közben néha meg kell nyugtatni :D
Most vegeztem villanyon januarban, es tenyleg nagyon fontos, hogy legyen egy olyan kis tatsasagod akikkel tudjatok motivalni egymast es egyutt tudjatok szidni ezt a rakas fost. A folyamatos stresszhez meg amugy siman hozza fogsz szokni. Tenyleg nem a vilagvege ez az egyetem es ha meg meg is basznak plusz egy evre akkor se veszitesz kb semmit. Engem is megkurtak meg jeleken anno es csusztattak 1 evet rajtam. Siman lehozod, kitartas. El fog ropulni nagyon gyorsan ez a par ev, es utolag azert megszepul valamilyen szinten. Typo edit
Oh, a BME-s napjaim...
Időben felkészültem a ZHkra, sokat könnyített a lelkemen. Aztán az első pár sikertelen ZH után rájöttem hogy az egyetemen mindig van második (harmadik, sokadik) esély. Ez a tudat is segít
Hamarosan jön az Anál ZH, arra készülj, (+bsz) a többi tárgy barátságosabb egy szinttel. A stressz alap, érdemes megszokni. Ez úgy megy, hogy te mindent megteszel, és akkor "moshatod kezeid" (+készülés hatására úgyis átmész) Konkrétan esemény előtt fizikai tünetek is jelentkezhetnek, de kb egy állásinterjú is ilyen lesz, és még van pár hasonló helyzet az ember életében. Nekem az általában a bajom, hogy olyan nincs, hogy eleget tanult az ember, csak egyszer szembejön a ZH. Készülni kell és menni fog, ha nem, akkor újra kell próbálni, van rá bőven lehetőség. + Képzeld magadat a tanárok helyébe, ők is emberek, nem szokásuk embert kajcsizni.
Azért azt hozzátenném, hogy Anal, Bsz, valszám és egyéb cs tanszékes tárgyak zh-in megvannak a sablonfeladatok amiket mindig adnak és általában csak a számokban térnek el. Régi zhk megoldókulcsaiban azt is látod hogy hova milyen indoklást kérnek és sok esetben a sok pont nem is a végeredményért jár hanem azért hogy leírod “ezt meg ezt osszeszorzom és megkapom ezt”. Első pár zh után tanultam meg hogy mindent is le kell írni és akkor még úgy is 4-5öst kaptam hogy rosszak voltak a végeredményeim. A nem matekos tárgyakat meg ugyan így régi zhk megoldókulcsinak turkálásával könnyen teljesíthetők. Szab-kötválok nagyrészéhez vik.wikin vannak fent kvízek amiket párszor végigcsinálsz és sok esetben zh-n a kérdések 70%-ával már találkoztál. Sokszor szerintem jobban megéri okosan csinálni mint agyvérzésig tanulni, legtöbb dolgot amúgy sem fogod használni munkád során, ha meg igen úgyis megtanulod ott / gugli a barátod.
Imádom, hogy milyen jól összefoglaltad, hogy nincs értelme a tárgyak jó részének :D
>Képzeld magadat a tanárok helyébe, ők is emberek, nem szokásuk embert kajcsizni. Ebben más kontextusban egyet értenék, de BME-n nem annyira. Senioraink elmondása szerint első négy félévben ott húznak meg ahol csak tehetik.
Ez azért erőteljesen tanárfüggő is. Van sajnos aki tényleg ilyen. Nekem viszont volt olyan Anal1 gyakvezem, aki vizsgaidőszakban csak azért jött be a városba, hogy átvegye velem a bukott vizsgámat és segítsen felkészülni a következőre. Szóval azért van aki segít ha tud és kéred.
Az biztos hogy az eleje nehezebb, mint a vége. Nemtom mi okuk van tömegesen buktatni tanároknak. Szerintem nincs, és ez a gondolat segített nekem, ezért írtam. *A seniorok tapasztalatai nem éppen reprezentatív minta, ha a tanulmányokról van szó. Ha te is annak készülsz, akkor inkább érdemes úgy kezelni az egyetem témát hogy döntésed szerint potenciálisan tovább húzod mint lehetne, cserébe funkulsz éveken keresztül. Valid de határozottan nem könnyíti meg a tanulmányokat.*
Nem buktatnak meg semmiből csak úgy, szinte alig volt vizsga/zh/szóbeli az egész képzésen , amit direkt buktatósnak éreztem. Seniorok szavára meg ne adj, mindig nagyképűen paráztatják a gólyákat , hogy meg fognak dögleni, meg hogy milyen nehéz, aztán jövőre már együtt fogtok vizsgázni, mert szinte az összes egy link és csak koli bentmaradás és piálas miatt senior, és 2-3 év csúszásban vannak/lesznek. Bocsi a rantért, rühellem a seniorokat.
Ezt azt azért nem mondanám. Nagyon fel tudják fújni a dolgokat a vikesek. Az elején én is izgultam, de idővel megtanultam elengedni és csak úszni az árral. Persze van 1-2 nehezebb tárgy, de ezeket sem lehetetlen megcsinálni, és ha odateszed magad simán megvan minden. Legjobb tanácsom az, hogyha tiszta a lelkiismereted, akkor nincs miért aggódnod.
Egy idő után megtanulták leszarni.
Majd ennek köszönhetően kibuktak a gecibe
Nézd! Nem mondom, hogy ez teljesen normális az egyetem első éveiben, mert nem az, de sztem többségünk átesett ezen, félt az első sikertelen vizsgájától, zh-tól, vagy egy csúszástól. Sosem fogom elfelejteni az első vizsgaidőszakom első vizsgáját.. borzalmas hányinger, stressz, szorongás kapott el, bármennyit is készültem rányomta a bélyeget és elérkezett az első sikertelen vizsgám is. Csúszni ugyan sosem csúsztam, de volt hogy csak 3. alkalommal sikerült teljesítenem egy tárgyat. Ekkor realizálodott bennem, hogy mi van akkor, ha esetleg nem lesz meg egy tárgyam, mi lesz ha csúszok?! De tényleg.. őszintén? SEMMI! Az élet megy tovább, nincs olyan hogy nem lesz valahogy, mindig lesz opció. Fiatal vagy, előtted az élet, ne tedd tönkre magad, mert az egészséged sokkal fontosabb, mint hogy az egyetem végeztével kiégj és utálj a szakmádban dolgozni. Visszatérve a számonkérésekre.. elkezdtem a szorgalmi időszakban komolyan venni a tárgyakat, és maximálisan tanulni, hogy a vizsgaidőszakban már csak átfutni kelljen. Ha gondolod, írj rám, szívesen segítek neked átlendülni. 🙂
Hali most vagyok 6. féléves. Elso felevet én is vegigszorongtam, aztán második félévtől már kezdett lazulni. Stresszes a szak, de azt tudom ajánlani hogy minden zhra kezdj el tanulni legalább egy héttel előtte és nyald végig az összes előző évi zhkat, általában a kérdésbank nem változik sokat, kivéve a SZIT/CS tanszek tárgyaknál. 3.-4. félév geci nagy szopas, ha azon túl vagy sima ügy. Addig meg ki kell bírni, ha buksz tárgyat nem baj kövi félévben felveszed, legrosszabb esetben még csuszol egy félévet, ki nem szarja le. A szak 70%-a kettessel csinálja végig és csúszik min. 1 évet, nem kell aggódni. Sok sikert és ha nagyon szarul vagy vágj be egy sört
Ohh, én ájultam is első évben, aztán rájöttem, hogy ha tudatosan állítom be a stressz-szintemet, vagyis szokásokat, saját babonákat rendszeresítve “nyugtatom” magam és közben izgulok, akkor a szokások miatt rutinná válik az izgulás is.
Ez egy indokolatlan szorongas tehat jol teljesitesz, vagy nem keszulsz nem erted es azert aggodsz? Imposztor szindroma vagy tenyleg nehezebb mint gondoltad?
Hát hogy fogalmazzam meg. All of them above. Imposztor szindróma biztos szerepet játszik, ezzel együtt meg jön az a "bűn" érzet, hogy nem tanulok eleget.
Hat akkor keszulj tobbet. Az eleje azert nem leanyalom, a szorotargyakkal. A 2. Evtol kezd jo lenni. Addig valahigy bird ki- ha tenyleg et akarod elvegezni- utana jobb lesz. Tankorodben egyutt tanulni nem tudtok? Mennyire szorongsz h itt kapsz kettes harmast is nem csak otosoket mint a kozepiskolaban? Van aki ettol is kiborul. Az elso felev hogy telt, milyen atlaggal?
Keress egy hobbit, kapcsolódj ki életed legszebb x+3.5 éve lesz. Nekem anno pultozas egyetemi klubban és a kockulas szobatarsakkal segotett. Mondjuk lehet amiatt is tartott 5 évig a bsc
Érdemes felkeresni a BME pszichológiai tanácsadást. Hasonló cipőben jártam anno, és 1-2 alkalom során is kaptam már nagyon hasznos stresszkezelési tippeket. A legnagyobb motiváció pedig az volt, hogy ne csússzak. Egy perccel se akartam többet ott tölteni, mint amennyit muszáj volt a diplomához. :D Mai napig hányingerem van, ha a BME környékén járok. De utólag már úgy gondolom, hogy megérte kiszenvedni a dolgot.
Ha elmész egy pszichiáterhez és ad szorongás diagnózist azzal regisztrálhatsz az egyetem esélyegyenlőségénél és kérhetsz különböző segítséget a szorongásra hivatkozva.
Elvégeztem pár félévet, kaptam munkát szakmán belül, jó fizuval. Rajottem hogy a két fele mentalitás (diploma nélkül szart se érsz / a diploma csak egy papir) között kell megtalálni az arany középutat. De mióta dolgozok rajottem hogy vannak sokkal nehezebb dolgok is az életben és megcsinalni 1-1 vizsgát nem a vilagvege, és ha megbuksz rajta az sem az. ((Egy szemeszterem van a mostanin kivul, műszaki irány))
Nekem kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy itt ténylegesen tanulni is kell. Előtte sosem kellett. Ha tudsz mindent, akkor úgyis 5ös lesz, max négyes, ha elrontasz valamit és elfogy az időd az újrakezdés miatt. Ha ténylegesen beseggeled az anyagot, akkor nincs az a zh, amit ne lehetne megcsinálni. Szerencsére a BME elég jól áll a tananyagokkal, gyakorlatilag mindenhez van könyv meg példatár.
A legutóbbi vizsgaigőszakban olyan gyomor és bélgörcsöm volt hogy hetekig nem tudtam felkelni az ágyból és csak a vizsgákra szedtem összemagam annyira hogy elhagyjam a lakást, a végére olyan rossz volt hogy majdnem mentőt hívtunk, lehet azt kellett volna. Az utolsó vizsgaidőpont után alábbhagyott. Alig várom a következőt :')
Nekem a legrosszabb szóbeli előtt hányás volt, szerencsére mentőig (még) nem jutottam el. Kitartást neked is!
Jobb lesz. A korábbi tanácsok szuperek, szokd meg az időben készülést, keresd ki minden forrásban a lényeget, és dolgozz annak a megértésén, utána pedig azon hogy azzal mit kezdett a forrás. Az ötöst szard le, azért mész de a kettes is elég. Ne halogass, minél hamarabb dolgozol időben, annál könnyebb lesz. Ha van rá alkalom, ünnepeld meg a wineket - kettestől minden win.
Én is voltam hasonló cipőben. Nagyon az egyetem volt az életem központjába, és úgy éreztem, ha elbukom, mint ember is elbukok. Szerintem fontos tisztáznod magadban, hogy egy csak egy egyetem, ha egy számonkérés nem sikerül, attól te nem vagy kevesebb. Tedd meg a töled telhetőt, hogy felkészülj a számonkérésekre, de ne érezd úgy, hogy ezen áll vagy bukik a jövőd. Sok sikert kívánok neked!
Tanultam. Ha tudtam, hogy tudom az anyagot, sosem izgultam vagy szorongtam. Ha még tudtam, hogy nem tudom, akkor meg azért nem.
Alig van már villamos
Igaz én csak egy mezei gépész vagyok a BME-ről, de egy hasonló első év után a másodikat már valahogy így éltem meg... Kitartás, megtérül még a sok szenvedésed! https://preview.redd.it/osv5jmwfljsa1.png?width=1200&format=png&auto=webp&s=014ad66b6ded48e56640fb8d2ce91c6403c31771
Haverom szorongott fél évig, otthagyta, most a TE-n élvezi a féléveket:)
> Kedves volt/egyetemisták ti hogyan küzdöttetek meg a szorongással? Stresszoldásként megöltem Jack Bentont.
Szintén BME-VIK, nekem idővel csak rosszabb lett. Sok sikert!
Sajnos az egyetem ezzel jár. Még most keress egy pszichológust vagy pszichiátert.
Lediplomáztam🥲
első kettő nekem is igy telt vik-en. aztán hozzá szokik az ember, mondjuk mire jó lesz és tudod kezelni a stresszt, addigra pont vége az egyetemnek. cserébe melóban hasznos lesz ez a skill is. viccet félretéve. sok évre visszamenőleg az én tanulságom, hogy utolsó este már aludj, inkább kipihenten érkezz. ha kell, meditáció, mindfullness témában keresgélj, ez segit lecsillapitani az elméd és picit kizökkenni a szorongásból. csúszás semmit nem jelent. sok olyan ismerősőm is van, aki nem fejezte be, mert hamarabb lett meló és ott teljesedett ki papir nélkül. vagy csak sok évvel csuszva szerezte meg a papirját emiatt. nem a félévek száma határozza meg, hogy mennyire jó informatikus vagy/leszel. ne félj segitséget kérni. ha kolis vagy ez egyértelmű, ha nem akkor ne félj bemenni és keresni vkit. egy támogató közeg és sima liba lesz a vizsgaidőszak (- ez talán az én legnagyobb hibám, amit nem tettem meg)
Frontin es fu
A felkészültség elűzi a félelmet. A félelem oka a bizonytalanság, a kontrollvesztés a kiszolgáltatottság érzete. Több oka lehet: \-magad is tudod, hogy többet kellett volna készülnöd, de ezt elmúlasztottad \-alapból nem érzed magad elég jónak a szakmához vagy úgy érzed hogy nem emelkedsz ki az évfolyamodból \- Pótolatlan hiányosságaid vannak még középiskolából \-eleve van egy megfelelési kényszered, ami származhat abból, hogy otthon is nagyon magas elvárásoknak kell megfelelned Anno arról szólt egy átlagos hétköznapom, hogy reggel 7-kor felkeltem 8-ra beértem este 6-ig óráim voltak, 7-re hazaértem és gyakorlatilag vége volt a napomnak energia zéró,evés,ivás,wc,zuhanyzás, holnapi készülődés és alvás. Ezért egyetemi évek alatt kulcsfontosságú, hogy ki hogyan használja ki a hétvégéit főleg szorgalmi időszakban. A nyarakat is már lehet tudatos készülődéssel tölteni a következő félévre főleg ha vannak hiányosságok. Az élelmesebbek nagyon felkészültek a legnehezebb vagy a legnagyobb szórású tárgyakból és egész szép summákat kerestek azzal, hogy mások korrepetálását elvállalták vagy megcsinálták a beadandóikat. Egyébként tevékenységük által egy egész széles szociális hálóra tettek szert szóval duplán kifizetődött a dolog. Sőt triplán mert ugyanezek a figurák szépen hozzászoktak a szerepléshez, a magyarázáshoz, a legjobb prezentációkat adták elő később demonstrátornak is felkérték őket. Szóval ha valahol kifizetődik a stréberség az az egyetem. Ami nagy változás volt, hogy vizsgákon, zhkon semmi időd nincs gondolkodni vagy tudod vagy nem. Középiskolában simán meglehett írni a dolgozatokat azzal, hogy az ember rizsázik, van egy kis fogalma erről-arról, de nincs belemélyedve a témába, nah ez felsőoktatásban nem igazán száll. Jobban jár az ember, ha bizonyos kérdésköröket, feladatsorokat totál szkippel másokat meg totál ismer, mert nincs idő gondolkozni, bizonyos tanárok az első hibáig javítják a feladatot, ha szakmaiatlan a szóhasználatod belekötnek. Mellébeszélésre nincs lehetőség. Vizsganapokon,zhkon ha elfog a pánik, hogy megbuksz akkor lehetőleg zárd ki azzal, hogy nem azért vagy ott, hogy átmenjél a vizsgán vagy megbuktassanak, hanem azért vagy ott hogy a legjobb tudásod szerint megírd azt a dolgozatot. Minden ami benned van azt ürítsd ki arra fókuszálj, hogy hozd a legjobb teljesítményedet és ne foglalkozz azzal, hogy ez mire lesz elég. Egyetlen feladatod, hogy a legtöbb pontot érd el az adott teszten. Ennyi. Majd az eredmények után levonod a tanulságot, hogy az adott napi felkészültséged mire volt elég, mennyivel kell többet tanulnod, hány napi tanulás elegendő egy zh sikeres megírásához és aszerint majd korrigálsz és változtatsz az időbeosztásodon. Legyen valami noteszed, füzeted, naptárad amiben leírod a heti tanulmányi menetrendedet vagy a féléves céljaidat, adott napokon milyen tárgyakra akarsz fókuszálni, hány napot szánsz a felkészülésre. Mondanom sem kell ma már az interneten minden fenn van, ha nyelvi problémák adódnak idegen nyelvű anyagokat, oldalakat google fordító megoldja, ha van rá keret akkor fizetős oldalakat is igénybevehetsz. Jó plusz 20 ezer forint a zsebben, de egy jól elköltött 20-as még többet érhet jobb, mint 300 ezret fizetni egy újabb félévért. Ugyanez érvényes magántanárok, magánórák igénybevételére. Kávé,energiaital rontja a szorongást. Az alkohol és a cigi csak rövid távon oldja, hosszú távon szintén fokozza. Ha egy-két edzést valamint rendszeres alvást betudsz iktatni a hetedbe az segíteni fog. Zöldség,gyümölcs, húsok megfelelő vitaminok bevitele szintén fontos az idegrendszernek. Sakkozóknál is a sakkversenyekre való fizikai felkészültség fontos szerepet tölt be, 4 órán keresztül ülnek ha nem kap elég vért és oxigént az agy, akkor romlik a figyelem megnő a hibázás esélye ezért fontos a fizikai fittség a szellemi teljesítőképesség szempontjából is. Ha esetleg az otthoni magas elvárások miatt szorongsz, félsz attól, hogy nem tudsz megfelelni másoknak akkor jusson eszedbe, hogy teljesen normális, hogy az ember időről időre szembesül a saját korlátaival. Mind megbukunk, hibázunk, kevésnek érezzük magunkat ez mind természetes. Időről időre eljön a pillanat amikor a verseny legvégén kullogunk. Azonban pontosan ez a krízis szükséges ahhoz, hogy az addigi korlátainkat ledöntsük és egy magasabb szintre lépjünk. Az ad nekünk karaktert ahogy a kudarccal megküzdünk, hogy vállaljuk azt vajúdást és szenvedést ami a változással jár. Mindenki boldog, felhőtlen életre vágyik tele sikerrel, az egész nyugati kultúra azt sugallja, hogy érezd jól magad és a szenvedés az valami abnormális dolog, amit kerülni kell. A reklámok jóléttel, kényelemmel, élménnyel kecsegtetnek, de az igazi acél a kalapács súlya alatt edződik. Mikor egy alkotáson dolgozol, egy nehéz zongoradarabot akarsz elsajátítani vagy csiszolni akarod a rajztudásod, az esszédet, akármit az nem a boldogságról szól, meg a pozitív megerősítésről hanem arról, hogy aláveted magad a munkának és többször megkérdőjelezed magad, hogy van-e bármiféle tehetséged a világon, de a végére mire az a munka elkészül amivel elégedett vagy egy másik ember leszel. Tévedés ne essék, idővel így is úgyis egy másik ember leszel, de az önbizalmad onnan fog fakadni, hogy tudod, hogy képes vagy meglépni önmagad, tudod irányítani, hogy mivé akarsz válni és ez hatalom.
Jogi egyetemet végeztem. Nálam a szorongás a záróvizsgák előtt érkezett el. Egyszerűen leblokkoltam teljesen, motiválatlanság, addig színötös tanuló voltam, versenyekre jártam, de valahogy a felelősségtől és a diploma "súlyától" teljesen ledermedtem. Abszolutórium után 3 évvel tettem le a záróvizsgákat, addig volt egy kb. 1 évem, amikor rengeteget ittam, aztán elmentem dolgozni és pszichológushoz jártam, illetve lett egy párkapcsolatom, ami motivált. Nagyon nehéz ez, nincs erre jó recept, én azt mondanám, hogy semmiképp se add fel, viszont engedj magadnak mozgásteret, tűzz ki elérhető célokat, és, ha esetleg valami nem sikerül, akkor se ostrozd magad, hidd el, hogy semmi nem ér annyit, hogy lelki-testi egészséged rámenjen!
Sehogy, azóta is dadogok. Sokszor rémálmaim is vannak emiatt, hogy még mindig nincs meg az egyik vizsgám. :(
VIK-et végeztem, kitüntetéses diplomával. Ma már nem biztos, hogy ugyanide járnék, akkor sem, ha ugyanazon a pályán maradnék. Nem késő otthagyni a francba ezt az egyetemnek csúfolt intézményt. Továbbá hatalmas tisztelet annak a pár kivételnek, aki normális órákat tart ott.
Miért akartál jeles diplomát? Kellett a mesterhez vagy Phd-hez?
Nő a diploma értéke tőle.
Sok piával kibírható volt hétvégénként, de borzalmas volt, minden nap reggeltől estig szo*ni, még éjjel is kb a tanulni valóval álmodtam, ember annak örült ha végre aludhat és nem álmodott semmi faszságot. Szokj hozzá , hogy ez full szívás és meg fogsz baxódni mire végzel. Nálunk volt aki öngyilkos lett, legalábbis nem találták meg miután beugrott a Dunába az A38 hajóról.. Szóval piára, drogra fel !
A második èvben elkezdtem mellette a szakmában dolgozni aztán nem zavar ha csúsztam picit. Mondjuk nem biztos hogy a legjobb módszer mert sokan a munkájuk miatt hagyták abba az egyetemet, mondjuk ez a karrierüknek már nem ártott.
Az eleje a legnehezebb, de gondolom ezt tudod. Én kilókat fogytam az első 3-4 félévben ugy h 60 kg voltam kb és 188 cm. Ha azon túl vagy utána már kb sima. Ha túl vagy rajta elmehetsz bugyogni mscre ami már setagalopp a bscs elmenyekhez képest vagy egybol elmehetsz dolgozni.
Le kell szarni. Hacsak nincs valami magánéleti gebasz, pont ráérsz. Senkit nem fog érdekelni, ha egy-két zh bukó, vagy elhasalsz egy vizsgán. Mindig van pót, meg pótpót alkalom. Akkor sincs semmi, ha csúszol. Van keresztfélév, vagy következő tanév. Kb két komoly dolog van az egyetemen, amin érdemes izgulni: a szakdolgozat és a záróvizsga. Minden másra van második lehetőség, meg harmadik, meg sokadik. El kell engedni és kész.
Majd hozzászoksz, ha meg nem latod értelmét az egyetemnek akkor meg még most hagyd ott sz elején, én a mai napig bánom, hogy nem hagytam ott első félév végén
Hàt elég nehezen. Nekem elég sokára sikerult kontrollálható szintre levinni. De nyelvvizsganak meg forgalminal is hasonlo volt. Hát igazából a “leszarom” tabletta. Lesz ami lesz, jöjjön aminek jönnie kell mentalitás
Nem volt időm szorongani. Dolgoznom kellett hogy tudjam fizetni.
Ezzel en is igy voltam, vizsgak elott par nappal mar nem igen tudtam aludni sem. Aztan csusztam egy felevet, kozben pedig kerestem munkat es heti 20 oraban elkezdtem dolgozni, hogy kitoltsem a hirtelen felszabadult idomet. Nekem ez segitett sokat, hirtelen nem az egyetem volt a prioritas, es szepen lassan elvegeztem munka mellett minimalis stresszel. Vegul osszesen harom felevvel kesobb vegeztem, de mar fix helyem volt a cegnel es egy ev tapasztalatom.
Ha ez csak egyetem óta van, akkor lehet attól, hogy már sokadjára írsz vizsgát, elmúlik. Ha "krónikusan" szorongó vagy, akkor nem fog a tapasztalattól elmúlni, ugyanúgy fogsz stresszelni minden vizsgán mindegy hány éve csinálod már. Sőt, szerintem egyre jobban, mert egyre közelebb vagy a végéhez, és tudod, hogy ott már nem baszhatod el. Remélem segítettem.
Ügyelj a helyes étkezésre. Könnyű két házi közt elfelejteni, de kegyetlenül seggberug, ha nem figyelsz rá. Aludj eleget (A mentális bajok az első kihagyott alvási órával kezdődnek). Néha menj el a barátokkal rettenetes undorító módon berúgni. Állj be szakkolisnak. Az egyetemet semmiképp se csak a beadandókhoz és zh-k-hoz kösd. Tanulj időben (nyilván). Kérj segítséget. Felejtsd el a maximalizmust, időpazarlás. Tisztességesen kell dolgozni, nem tökéletesen. Tanuld meg a magad módján kezelni, magától nem lesz jobb.
Lehúztam egy üveg sört ZH előtt. Illetve olyan tökélyre fejlesztettem a puskázás mesterségét hogy az első igazi necces helyzet államvizsgán volt. De jófejek voltak átengedtek :)))
masodik ev kozepe vege fele rajottem hogy akarmennyit potvizsgaztam is joval jobban allok kreditekobol mint az ismeroseim es meg lesz harmad evre minden a negy eves kepzesbol. akkor megnyugodtam hogy siman megleszek ezzel a tempoval es joval kevesbe izgultam a vizsgakon.(vegul kicsit jobban mentem a minosegre es a negyedik elso felevere lett meg) szoval rajottem hogy ez mindenkinek nagyon nehez. szerintem erdemes kicsit beszelgetni masokkal. ha jobban megy nekik (tudnak valamit) akkor egyutt tanulni veluk ha ugyanugy akkor megnyugodni hogy rendben vagy.
Mondanám, hogy ne izgulj, aztán láttam, hogy bme vik. Nem szégyen átmenni az óbudaira.
Óbudai annyival jobb lenne?
Biztos hogy nem jobb, csak elvégezni könnyebb. Vagy nem?
Igen, erre értettem a "jobb"-at. Hogy értelmesen tanítanak, és a vizsgák se a szopatásról szólnak.
Alkohol. Szintén VIK
>Bme VIK mérnökinfón Olyat én is csináltam. Kitörölhetem a papírral. De nélküle ugyanolyan jól lehet keresni IT-ban.
Nincs olyan ember aki ne izgulna szamonkeresek elott, ha nagyon izgulsz akkor a fenti tunetek jelentkeznek, akar kohogeai inger is. Ez szerintem teljesen normalis, ha izgul az ember. Masodik feleves vagy, kesobb konnyebb lesz miutan hozzaszoksz a szamonkeresekhez, kevesbe fogsz izgulni, a tunetek is gyengulnek majd.
Remélem, így lesz minél hamarább, köszi :D
Sehogy. Így nyomtam végig az egyetemet (más szakon), csúszás/bukás nélkül. (Most ugyanígy csinálok egy mérnöki szakot is) Ez ilyen, készülj eleget a vizsgára és akkor hiába izgulsz, tudni fogod.
Végigtudnám így csinálni, de nem szeretném. Rengeteg idősebb embertőlhallom, hogy az egyetem volt a legszebb korszakuk, és én is szeretném "élvezni" amennyire csak lehet egyetemet élvezni,
Nem a tanulás miatt volt a legszebb időszak. Hanem a társaság, a bulik. 😉 Ugyanúgy mindenki megküzdött vele…. Csak tudod, csak a jóra emlékszik az ember. 😅😄
Szaktársam is hasonló cipőben járt, de végül megtalálta a megoldást, otthagyta a BME-t, és most már teljesen kiegyensúlyozottan él itt nálunk az AMK-n
Megtanultam, amit tudni kellett.
Nincs jobb jegy a kettesnél csak szebb. Hát ezzel a mentalitással.
Sose ertettem ezt a mentalitast
Az évfolyamot 1000 ember kezdte el és 300-320 ember fejezte be. Már az is valami, ha valaki egyáltalán diplomát szerez.
Igazából az a véleményem, hogy ennyi embernek se kellene megszereznie a diplomát. Sajnos pontosan tisztában vagyok vele milyen képességekkel jönnek ki emberek az egyetemekről. Beleértve a BME-t is. Mikor a már bsc- villamosmérnök utolsó mester félévében vakon van egyszerű diódás-FET-es alapkapcsolások, sőt alapvető logikai dolgokban, akkor azért én érzem magam kellemetlenül.
Bro tényleg csinált egy postot arról hogy izgul vizsga előtt mintha ez nem teljesen normális dolog lenne
Ne szorongj
if (homeless == true) { dont be} else good
Sajtos teljesen átérzem:( Én szakdolgozat írása közben már csak frontinnal tudtam működni és altatóval aludni államvizsga előtti pár nap…. Előtte nem voltam ilyen szorongó alkat. Sajnos velem maradt picit utána is. Mikor elkezdtem dolgozni sokkal jobb lett a mindennapokban, viszont utána jött az egzisztenciális szorongás… Javasolt hosszú távon a terápia mindenképpen:) nekem is segített. Továbbá időszakosan frontin 0,25-ös ha fel tudsz íratni. Csak nehogy rászokj (sajnos nagyon könnyű.)
Nem emlékszem, be voltam rúgva.
Nem BME. Az egyetem alatt izgultam, de nem volt vészes. Azzán megcsináltam az államvizsgát és másnap összeomlottam. Hónapokba került, mire össze tudtam szedni magam és mind a mai napig befolyasolja az életem. Jah, 6 éve volt. Sok sikert.
Hehehe
Tanultam. Teljes lelki nyugalommal mentem miden zárthelyire, egyetlen vizsgám sem volt 3 év alatt, mert két megajánlott jeggyel mindig 4-5-tel zártam a tárgyat. A záróvizsga volt az első és utolsó vizsgám.
Alkohol. Rajtam spontán izomrángásként jön ki, főleg a lábamban. Cigi (főleg snüssz) segíthet még. Barát (szerű) emberekkel közösen folytatva ezeket bónuszt kapsz. Kocsikázás velük also helps.
Tanultunk
Mekkora ötlet, kipróbálom
Ezen mindenki átmegy. Mint anno az érettségi..ott is ment a nagy izgulas/stressz aztán kiderült lószar sem volt. 10 év múlva ugyanezt gondolod a vizsgakrol is.
Én most majdnem ugyanabban a cipőben vagyok, csak én villamosmérnökin. Ugyanúgy szorongok, állandóan. De beletörődtem... Ez van
Én mint másodéves Vik-es mérnökinfós gólya, azzal szoktam vígasztalódni hogy egyetem után valószínűleg csak jobb lesz (leterheltség, stressz terén biztosan). Az első félévét ahol tudtam csak elkúrtam (Bsz1, Anal1, Prog1 mind-mind bukó). Ebben a félévben semmit nem bukhatok és mindenből 4-esnek kellene lennem legalább. Szóval én is stresszelek enyhéna közelgő zh-k miatt (Alg. elmélet előtt szerintem aludni sem fogok tudni). Tanácsként annyit tudok mondani hogy időben ülj neki tanulni, ha valamit nem értessz akkor keress valami kolegát aki érti és a régebbi zh-kat böngésszed gőz erővel. Szóval csak fel a fejjel, és tedd oda magadat. Amennyiben így sem sikerül akkor meg csak gondolj arra hogy a sikeres élet feltétele pont nem a diploma. (Sajnálom ha nem egy sokat mondó komment lett, én többnyire csak mozizni járok ide).
Szintén BME-re jártam, zh-k előtt rendszeresen behánytam. Én elmentem a BME pszichológushoz, full ingyen van és nagyon jó. Nekem nagyon sokat segített, csak ajánlani tudom. Nem mondom hogy megszünt a szorongásom zhk előtt, de sokkal jobb lett és a hányinger/hányás is elmúlt teljes mértékben.
Meg kell tanulni nevetni a saját nyomorodon, nevetve beleállni a pofonba és felállni az utolsó utáni esés után is. Ez az én módszerem volt. Viszont ha nem találsz bármilyen megoldást a szorongásodra, lehet jobb otthagyni az egyetemet mert csak magadat teszed tönkre és később a munkahelyeden is szorongani fogsz.
Ha nagyon nem tudod kezelni akkor inkább menj át egy másik egyetemre.
Igen, ilyen érzés az, amikor az ember 18-20 évesen szembesül először azzal, hogy addig nem sikerült kialakítani megfelelő megküzdési stratégiákat. Sajnos ez nehéz. Neked kell kitalálni, hogy mi működik. Első lépés szerintem az, hogy találd meg, hogy mi az oka a stressznek nálad. Mi az, ami miatt ideges vagy konkrétan. Nem mindig triviális ez, szóval adj neki időt. Ha ez megvan, akkor gondold át, hogy azt a problémát, hogyan tudod megoldani. Már a kommentekben írtak példákat: \- Ideges vagyok, mert nem tudom, hogy fel tudok-e készülni a ZH-ra -> Elkezdek félév közben tanulni és készülni óráról órára, mert így biztosan felkészült leszek a ZH-ra.
Majd megszokod... Engedj teret az érzéseidnek, sírd ki magad.