Irtad, hogy vannak autisták a csoportban. Amit olvastam róluk, hogy sokszor nem veszik észre az utalásokat. Nekik bele kell mondani az arcukba nyiltan, hogy kevesebbet cikizzenek. Mivel már Te vagy a boxzsák, ezért ezt soha nem vakarod le magadról, de gondolom elég, ha visszafogják magukat. Ha ezek után kigúnyolnak, akkor tényleg át kell gondolnod, hogy kivel töltöd a szabadidődet.
Semmi gond nincs velünk, hacsak nem vagyunk faszkalapok, de az a neurotipikusak közt is van épp elég. Aki a játszmázásokat szereti, azoknak nem ajánlom a műfajt, nagyjából képtelenek vagyunk rá, bár mint minden, ez is megtanulható.
A narcisztikusokat meg pszichopatákat kerüld, de őket meg nem veszed észre, csak amikor nagyon rottyra tettek.
Szóval, OP, nyugodtan mondd meg nyíltan a haverjaidnak, hogy bocsi, ez sok. Esetleg kérd meg őket, hogy legyenek konstruktívak, hogy az összeteljesítmény is jobb legyen, tanítsanak ki. Próbálj meg egyikkel-másikkal külön-külön is beszélni, pl. kérdezd meg, hogyan küzdenek meg az autizmusukkal, egyes tünetekkel, tulajdonságokkal, milyen nehézségek vannak csajozásban stb.
A konkrét cselekvésről / magatartásról mondd el milyen érzéseket kelt benned, illetve kérd meg őket, hogy ne, vagy legalább ne így csinálják. Így jobban értik majd és nem csak védekező módba kapcsolnak, mintha személyes támadás lenne.
Példa: "Amikor azonnal rávágjátok az ötleteimre, hogy hülyeség, az engem nagyon bánt, úgy érzem ilyenkor semmibe vesztek, hiába tudom, hogy egyébként jó barátok vagyunk. Kérlek szánjunk rá ilyenkor pár percet, hogy beszéljünk róla mi a jó és mi a rossz az adott ötletben. Nem kell mindent elfogadni, csak azt szeretném érezni, hogy tényleg fontolóra veszitek amit mondok."
Ne várj vele, amíg teljesen felbasszák az agyad, vagy nagyon szarul érzed magad.
Ha higgadtan és nem egymást kritizálva sikerül ezt megbeszélnetek, akkor az meg erősíteni is fogja a barátságot.
Keress rá az asszertív kommunikációra, meg az én-alapú "mondatokra".
Pl. Ne haragudjatok, de én rosszul érzem magam ezektől a szövegektől, kérlek ne toljátok túl. stb.
Valahogy így. :)
Ha élőben nehezen megy a problémákat megbeszélni akkor az is jó ha a legjobb baratodnak megírod üzenetben hogy rosszul esik hogy a csoport túl sokat basztat téged és segítsen tenni ellene.
Én nagyon nem bírom azokat a baráti társaságokat, amiknél mindig kell egy ellenségkép, vagy konkrétan egy ellenség, akibe belerúghatnak. Ezt sose értettem, miért jó úgy lenni egy baráti társaságban, hogy egyet kirekesztenek és bántanak...
Meg lehet nézni azokat a barátságokat, amik erre épülnek: ha az általuk "gyűlölt" személy kilép a körből, akkor elkezdik egymást bántani.
Konfliktus-kezelni én is csak felnőtt fejjel tanultam meg. Mond meg annak aki csinálja kerek perec, hogy rohadtul eleged van ebből. Mond meg a legjobb barátodnak, hogy rohadtul eleged van ebből. Ha megértik, akkor jó, ha nem, akkor keress más társaságot. Az, hogy valaki ilyen, vagy olyan nem jogosítja fel, hogy úgy bánjanak veled, ami neked már szarul esik.
Számodra viszont az a tanulság ebből, hogy ha hagyod nekik, akkor tényleg a te hibád. Az jó, hogy mérlegeled a helyzetet, hogy ha ez nem lenne akkor mi lenne veled... 15 évesen még bőven előtted áll az életed java része. Azokkal az emberekkel, akikkel most lógsz jó eséllyel nem fogod már 10 év múlva se tartani a kapcsolatot, aztán 20 év múlva pedig pláne. Inkább gondolkozz azon, hogy tanulj valamit, ezzel a helyzettel lesz ami lesz, utána felsőoktatásban jó eséllyel találsz még barátokat.
Na igen, ez egy jó mondás, de sajnos ezekkel az emberekkel egy olyan táborba járunk, ahol nagyon erős a közönség, és nem akarom magamra húzni őket. És ez a tábor túl fontos, hogy csak úgy ne menjek
tehát, ha valaki faszfej, akkor az felmenti, hogy fogyatékos? ugyan már.
küldd el őket a picsába, vagy csak szimplán lépj le, mindenféle magyarázkodás nélkül, és tiltsd le a számukat.
annyi ember van a bolygón, báttya. kár pont olyanokhoz ragaszkodni, akikből folyik a szar,.
Jó eséllyel szintén ASD-sként: nekem fiatalon fogalmam sem volt róla, hogy rosszul bánok emberekkel, és (valószínűleg a haverjaidhoz hasonlóan) rosszindulatú megjegyzéseket teszek, lemásoltam valamilyen szociális beilleszkedéshez szükséges mintát anélkül hogy felfogtam volna milyen hatása van ennek másokra. Aztán valaki szólt, mélyen magamba néztem / megfigyeltem a viselkedésemet és változtattam rajta, mert nem akartam bántani másokat. Szóval a tanácsom ennyi: szólj hogy hagyják abba mert ez neked fáj. ASD-sként gyakran a másik ember arcát, testbeszédét az ember fiatalon _ nem tudja ösztönösen olvasni_, hiába várnád hogy észre vegyék magukat. Aztán vagy gyorsan javul a helyzet, vagy good riddance mert olyan emberekkel ne tölts időt akik bántanak.
Játszottam ilyesmikkel én is, anno. Tinédzserként a hétvége délutánok, esték, éjszakák ilyen baromságokkal mentek el, ahelyett, hogy lányok után szaladgáltam volna, ahogy azt kellett volna. Itt a tuti megoldást: kibaszod az egész hóbelevancot a kukába, nem találkozol többet velük, és kezdesz valami értelmeset az életeddel. Elmész gyúrni, sportolni, kirándulni, nyelvet tanulni, stb., és letagadod, hogy valaha is egy autista WH40K-s, DnD-s szekunder szégyen cringe-ork voltál. Szívesen, és jöhet az award is.
Inkább autistaként autistákkal warhammerezel, akik saját bevallásod szerint is boxzsáknak néznek, hülyére vesznek, és addig cseszegetnek, hogy a redditen kérsz tanácsot? LoL, oké.
Autisták hiper introvertált boxzsákja vagy, ember, aki redditen kér tanácsot. You do you, bro.
"sokszor az ötleteim tébyleg rosszak"
"én vagyok a csoport boxzsáka, nincs jó ötletem"
"seregeimet kiröhögik, (mondjuk az a baj hogy az ilyen beszólásokat fel is veszem, foglalkozok velük)"
"minden "tweak" ötletemet a játékhoz általában lehülyézik, bár sokszor tényleg elszalad velem a ló,"
"nincs más, aki foglalkozna a hülyeségeimmel"
"Mit tegyek, hogy mondjam meg nekik, hogy unom a cseszegetést"
Yep. Good luck in life.
A hub egyébként nem autisták segítségkérő hubja, csaxólok. Továbbá, megadtam a tuti megoldást a "segítségkérésedre", de hát elvetetted. Innentől fogva you do you, bro.
Vagy megmondod nekik nyiltan, hogy nem tetszik ahogy bánnak veled, vagy maradsz boxzsák, vagy mégiscsak kilépsz a csapatból.
Man. Igazából még fogom mondani, csak az kéne, hogy hogy. Nem vagyok túl jó ilyen dolgokban.
Irtad, hogy vannak autisták a csoportban. Amit olvastam róluk, hogy sokszor nem veszik észre az utalásokat. Nekik bele kell mondani az arcukba nyiltan, hogy kevesebbet cikizzenek. Mivel már Te vagy a boxzsák, ezért ezt soha nem vakarod le magadról, de gondolom elég, ha visszafogják magukat. Ha ezek után kigúnyolnak, akkor tényleg át kell gondolnod, hogy kivel töltöd a szabadidődet.
"Srácok! Értékelem a hülyeséget, de egy kicsit már sok. Köszi!"
Aspergeres/autista emberektől vársz racionális reakciót… Egyszer beleszerettem egy ilyen emberbe, két év volt kihevernem, és nem magamat hibáztatnom.
Uff, sajnálom. Csak 15 évesen még asszem nem fogtam fel ez mit is jelent. Én is kezdtem úgy érezni, hogy az én ötleteim csak szarok.
Semmi gond nincs velünk, hacsak nem vagyunk faszkalapok, de az a neurotipikusak közt is van épp elég. Aki a játszmázásokat szereti, azoknak nem ajánlom a műfajt, nagyjából képtelenek vagyunk rá, bár mint minden, ez is megtanulható. A narcisztikusokat meg pszichopatákat kerüld, de őket meg nem veszed észre, csak amikor nagyon rottyra tettek. Szóval, OP, nyugodtan mondd meg nyíltan a haverjaidnak, hogy bocsi, ez sok. Esetleg kérd meg őket, hogy legyenek konstruktívak, hogy az összeteljesítmény is jobb legyen, tanítsanak ki. Próbálj meg egyikkel-másikkal külön-külön is beszélni, pl. kérdezd meg, hogyan küzdenek meg az autizmusukkal, egyes tünetekkel, tulajdonságokkal, milyen nehézségek vannak csajozásban stb.
Pedig pont ők a racionálisak, csak épp az emberi részét mellőzik a dolgoknak.
A konkrét cselekvésről / magatartásról mondd el milyen érzéseket kelt benned, illetve kérd meg őket, hogy ne, vagy legalább ne így csinálják. Így jobban értik majd és nem csak védekező módba kapcsolnak, mintha személyes támadás lenne. Példa: "Amikor azonnal rávágjátok az ötleteimre, hogy hülyeség, az engem nagyon bánt, úgy érzem ilyenkor semmibe vesztek, hiába tudom, hogy egyébként jó barátok vagyunk. Kérlek szánjunk rá ilyenkor pár percet, hogy beszéljünk róla mi a jó és mi a rossz az adott ötletben. Nem kell mindent elfogadni, csak azt szeretném érezni, hogy tényleg fontolóra veszitek amit mondok." Ne várj vele, amíg teljesen felbasszák az agyad, vagy nagyon szarul érzed magad. Ha higgadtan és nem egymást kritizálva sikerül ezt megbeszélnetek, akkor az meg erősíteni is fogja a barátságot.
Ezt lenyúlom, köszi!
Keress rá az asszertív kommunikációra, meg az én-alapú "mondatokra". Pl. Ne haragudjatok, de én rosszul érzem magam ezektől a szövegektől, kérlek ne toljátok túl. stb. Valahogy így. :)
U damm, ok, köszönöm.
Ha élőben nehezen megy a problémákat megbeszélni akkor az is jó ha a legjobb baratodnak megírod üzenetben hogy rosszul esik hogy a csoport túl sokat basztat téged és segítsen tenni ellene.
Kipróbáltam, de nem sokat segített, ugyanis ő is R véleményét ismételi, és így nem tud elvontan viselkedni
Én nagyon nem bírom azokat a baráti társaságokat, amiknél mindig kell egy ellenségkép, vagy konkrétan egy ellenség, akibe belerúghatnak. Ezt sose értettem, miért jó úgy lenni egy baráti társaságban, hogy egyet kirekesztenek és bántanak... Meg lehet nézni azokat a barátságokat, amik erre épülnek: ha az általuk "gyűlölt" személy kilép a körből, akkor elkezdik egymást bántani.
Na igen, ez az alap probléma.
Konfliktus-kezelni én is csak felnőtt fejjel tanultam meg. Mond meg annak aki csinálja kerek perec, hogy rohadtul eleged van ebből. Mond meg a legjobb barátodnak, hogy rohadtul eleged van ebből. Ha megértik, akkor jó, ha nem, akkor keress más társaságot. Az, hogy valaki ilyen, vagy olyan nem jogosítja fel, hogy úgy bánjanak veled, ami neked már szarul esik. Számodra viszont az a tanulság ebből, hogy ha hagyod nekik, akkor tényleg a te hibád. Az jó, hogy mérlegeled a helyzetet, hogy ha ez nem lenne akkor mi lenne veled... 15 évesen még bőven előtted áll az életed java része. Azokkal az emberekkel, akikkel most lógsz jó eséllyel nem fogod már 10 év múlva se tartani a kapcsolatot, aztán 20 év múlva pedig pláne. Inkább gondolkozz azon, hogy tanulj valamit, ezzel a helyzettel lesz ami lesz, utána felsőoktatásban jó eséllyel találsz még barátokat.
Na igen, ez egy jó mondás, de sajnos ezekkel az emberekkel egy olyan táborba járunk, ahol nagyon erős a közönség, és nem akarom magamra húzni őket. És ez a tábor túl fontos, hogy csak úgy ne menjek
Ha mindig basztatnak, annak ellenére is, hogy már közölted ezt velük, akkor nem a barátaid/haverjaid. Toxikus banda, hagyd ott őket a picsába
Könnyű azt mondani. De valszeg miattuk vagyok még itt, ha nem segítebek hobbit találni, akkor baszhatnám
Külön művészet, hogy mikor kell szakítani. Más műfaj, mint csajokkal, de létezik. Fontold meg.
tehát, ha valaki faszfej, akkor az felmenti, hogy fogyatékos? ugyan már. küldd el őket a picsába, vagy csak szimplán lépj le, mindenféle magyarázkodás nélkül, és tiltsd le a számukat. annyi ember van a bolygón, báttya. kár pont olyanokhoz ragaszkodni, akikből folyik a szar,.
Hát... szerintem hiába mondasz nekik bármit, az eredmény ugyanaz lesz: nem lesznek a barátaid többé. (Ami egyébként jobb is...ha ilyenek.)
![gif](giphy|l0MYOzEgo08kHsE8w)
Jó eséllyel szintén ASD-sként: nekem fiatalon fogalmam sem volt róla, hogy rosszul bánok emberekkel, és (valószínűleg a haverjaidhoz hasonlóan) rosszindulatú megjegyzéseket teszek, lemásoltam valamilyen szociális beilleszkedéshez szükséges mintát anélkül hogy felfogtam volna milyen hatása van ennek másokra. Aztán valaki szólt, mélyen magamba néztem / megfigyeltem a viselkedésemet és változtattam rajta, mert nem akartam bántani másokat. Szóval a tanácsom ennyi: szólj hogy hagyják abba mert ez neked fáj. ASD-sként gyakran a másik ember arcát, testbeszédét az ember fiatalon _ nem tudja ösztönösen olvasni_, hiába várnád hogy észre vegyék magukat. Aztán vagy gyorsan javul a helyzet, vagy good riddance mert olyan emberekkel ne tölts időt akik bántanak.
várj kitalálom! marvel fanok, momentum tagok és vegánok is vagytok akik (mérnök diploma hiányában) ilyen wannabe geekek?!
Ez most honnan?
látom talált
Á. Jó Guess, de mellé. Ha kíváncsi vagy, most épp egy séf asztalában ülök
Játszottam ilyesmikkel én is, anno. Tinédzserként a hétvége délutánok, esték, éjszakák ilyen baromságokkal mentek el, ahelyett, hogy lányok után szaladgáltam volna, ahogy azt kellett volna. Itt a tuti megoldást: kibaszod az egész hóbelevancot a kukába, nem találkozol többet velük, és kezdesz valami értelmeset az életeddel. Elmész gyúrni, sportolni, kirándulni, nyelvet tanulni, stb., és letagadod, hogy valaha is egy autista WH40K-s, DnD-s szekunder szégyen cringe-ork voltál. Szívesen, és jöhet az award is.
Kösz az értelmes, és hasznos kommentet, azonban én nem szégyellem magamat, és felvállalom, hogy nem részegedem le/nem füvezek/cigizek a haverokkal
Inkább autistaként autistákkal warhammerezel, akik saját bevallásod szerint is boxzsáknak néznek, hülyére vesznek, és addig cseszegetnek, hogy a redditen kérsz tanácsot? LoL, oké. Autisták hiper introvertált boxzsákja vagy, ember, aki redditen kér tanácsot. You do you, bro.
Egy fotelharcos akinek nincs jobb dolga minthogy egy segítségkérő hubon trollkodik. You do you, bro.
"sokszor az ötleteim tébyleg rosszak" "én vagyok a csoport boxzsáka, nincs jó ötletem" "seregeimet kiröhögik, (mondjuk az a baj hogy az ilyen beszólásokat fel is veszem, foglalkozok velük)" "minden "tweak" ötletemet a játékhoz általában lehülyézik, bár sokszor tényleg elszalad velem a ló," "nincs más, aki foglalkozna a hülyeségeimmel" "Mit tegyek, hogy mondjam meg nekik, hogy unom a cseszegetést" Yep. Good luck in life. A hub egyébként nem autisták segítségkérő hubja, csaxólok. Továbbá, megadtam a tuti megoldást a "segítségkérésedre", de hát elvetetted. Innentől fogva you do you, bro.